Magyarországon a lakások 72 százaléka – közel 3 millió lakás – biztosított 15 társaságnál, a múlt évi lakásbiztosítási díjbevétel 106 milliárd forintot tett ki – tette hozzá.
A lakásbiztosítási penetráció a kelet-közép-európai régión belül Magyarországon jónak mondható, néhány nyugat-európai országban viszont meghaladja a 90 százalékot. Idén az első negyedévben 10 ezerrel több lakásra volt biztosítás Magyarországon, mint egy éve – ismertette az adatokat Balla Tamás.
Az átlagdíjak a 2002-es 16 ezer forintról a múlt évben 28 910 forintra emelkedtek. A növekedést a biztosítók által vállalt többletszolgáltatások indokolják – vélte a bizottsági elnök.
Jelenleg 39 féle lakásbiztosítás köthető, valamennyiben szerepelnek a vihar, a jégverés, a felhőszakadás és a villámcsapás okozta károk. A villámcsapás okozta elsődleges kár a direkt rongálás, a másodlagos kárt pedig a villám keltette indukció okozza. Az előbbinél tavaly 72 ezer, az utóbbinál 80 ezer forint értékű kár jutott egy villámcsapásra Balla Tamás szerint.
Magyarországon egy négyzetkilométerre évi 3-5 villámcsapás jut. Ezek ellen villámhárítóval, valamint túlfeszültség védelemmel lehet védekezni – erről Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villámvédelmi munkabizottságának elnöke beszélt a tájékoztatón. A túlfeszültség elérheti a 700 kilovoltot is, és már nemcsak az elektromos hálózaton, hanem az internet kábelen át is képes kárt okozni a berendezésekben – tette hozzá az elnök.
