Információink szerint a személyes találkozóra már volt időpont, de elhalasztották, és várhatóan ma vagy holnap tűznek ki újat.
Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször utalt arra, hogy a kormány legkésőbb május végéig döntést hoz a leállított, Abony és Fegyvernek közötti szakaszról. Lapunk korábban már írt arról, hogy ez bőven júniusra csúszhat. A nemzeti fejlesztési tárcának ugyanis május 31-ig volt ideje arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bekötni Szolnokot a gyorsforgalmi úthálózatba, de mivel a múlt hónap közepén még semmi jele nem volt annak, hogy elkészültek volna az előterjesztéssel, a késés borítékolható volt.
Azt továbbra is „lebegteti” a kormány, hogy Szolnokot milyen nyomvonalon csatlakoztatnák az autópálya-rendszerhez, pedig a megyeszékhelyig (illetve Abonyig) tartó rész építését nem is állították le, csak az Abony–
Fegyvernek szakaszt. Ennek ellenére Lázár János két hete arról beszélt, hogy „a kormány legkésőbb a jövő héten meg fogja tárgyalni, hogy Szolnokot melyik nyomvonalon köti össze a négysávos autópálya-rendszerrel”. Akkor azt mondta: két lehetőség van erre: az egyik a közvetlen Budapest–Abony–Szolnok irány, a másik pedig az M5-ös összekötése Szolnokkal. Ha az utóbbi valósul meg, akkor elvileg a Budapest–Abony szakaszra sem lenne szükség autópályaként.
Az M5-östől tervezett bekötés sok Szolnok előtti települést súlyosan érintene – mondta korábban lapunknak a fideszes Turi-Kovács Béla. Kiemelte: ez hátrányos lenne például Monornak, Albertirsának, Ceglédnek, illetve Tápióságnak. Nemrég felvetődött az is, hogy a leállított szakaszon biztonsági elemek, például a leállósáv vagy az osztott útpálya elhagyásával építenének valamilyen gyorsforgalmi utat, de már ez a terv is vitákat váltott ki, hiszen ez a jelentős forgalom miatt baleseti kockázatokat jelenthet, ahogy egykor az M0-s egyes szakaszai esetében is történt.
Az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek közötti félkész szakaszának építését áprilisban fújta le a kormány. Előbb brüsszeli kartellvádakra hivatkoztak, de gyorsan kiderült, hogy ezeknek nincs alapjuk. Később a kormány azzal érvelt, akkor derült ki végleg, hogy az Európai Unió nem ad pénzt a beruházásra. Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő a napokban – az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságától kapott levélre hivatkozva – azt állította, hogy a beruházáshoz remélt uniós támogatást a szakmaiatlan és gyenge pályázat miatt bukta el a kormány, és sem kartell-, sem korrupciógyanú nem vetődött fel Brüsszelben, továbbá a kormány eleve rossz alapból kért támogatást. A fejlesztési tárcánál mindenesetre cáfolták az ellenzéki politikus állításait.
