Lázár János a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az Európai Bizottság idén márciusban végérvényesen megvonta a támogatását az M4-es autópályától. Jelezte: a kormány mindent elkövetett a 110 milliárd forint összegű projekt megvalósulása érdekében, s korábban engedélyt adott a beruházás megkezdésére.
A Miniszterelnökség továbbra is az Európai Unióra mutogat az M4-es autópálya ügyében, míg Brüsszel ismét cáfolta, hogy megkérdőjelezte a közbeszerzés tisztaságát – hangzott el a Hír TV híradójában. Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság szóvivője a televíziónak megerősítette, hogy a testület nem kérdőjelezte meg az M4-es építésére kiírt közbeszerzési eljárás tisztaságát, az EU nem is támogatta pénzzel a beruházást.
A Hír TV – a Népszavára hivatkozva – közölte azt is, az építés szüneteltetésének az igazi vesztese az a több száz kis- és középvállalkozás lehet, amely nem tudja majd átvészelni azt a másfél évet, mely a beruházás újraindításához szükséges lehet.
Brüsszel már korábban is megerősítette a Hír TV-nek, hogy nem vizsgálták a beruházást, ugyanis nem nyújtottak hozzá uniós forrást. Csepreghy Nándor szerint ugyanakkor az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jeleztek kartellgyanút a magyar kormánynak.
A kabinet szerdai ülésén hozott határozata értelmében utasították Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vezényelje le a tételes elszámolást a kivitelezőkkel, és szerezze vissza az előlegeket. Felkérték a tárcavezetőt arra is, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehet Szolnokot bekötni a hazai autópálya-hálózatba.
Kérdésre Lázár kifejtette, hogy az állam már több mint 60 milliárd forintot kifizetett, az elvégzett munka 40 milliárd forint értékű, és számításaik szerint 22 milliárd forint előleg visszajár. Hozzátette: minden alvállalkozót, kisvállalkozót, aki elvégezte az eddigi munkát, kifizették. Úgy fogalmazott, hogy a 40 milliárd forintnyi munka is áttekintésre érdemes, tételesen meg kell nézni, milyen teljesítés történt.
Az autópálya-építésről szólva arra is kitért, hogy a beruházásnál vélelmezték az Európai Bizottság támogatását, mert a testület két és fél éven keresztül „hol lebegtetett, hol kizárt, hol reménnyel kecsegtetett”.
A kormányfő és Simicska Lajos nagyvállalkozó közötti ellentétet firtató kérdésre a kancelláriaminiszter elképzelhetetlennek nevezte, hogy az Európai Bizottság „Simicska urat akarná büntetni és Orbán Viktornak akarna segíteni, és ezért most hirtelen döntést hozott, és megvonta a pénzt az M4-es autópálya építésétől”. Úgy fogalmazott: furcsa lenne ezt az összefüggést látni, a helyzet pedig nem a kormány döntéséből következik. Miután a hazai költségvetésben sincs a projektre előirányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetlen számlát sem fogadhat be – tette hozzá, megjegyezve, ez akkor is így van, „hogyha szeretjük Simicska urat éppen, és akkor is, hogyha nem szeretjük. A pénz hiánya az ő létezésétől egyelőre még független, objektív körülmény Magyarországon.”
Lázár János elmondta azt is, hogy jogszabálycsomagot terjesztenek a parlament elé, amely a közlekedési beruházások felgyorsítását célozza. Ennek lényege, hogy az átlagosan hat és fél évig tartó projektek két és fél év alatt megvalósuljanak – ismertette.
A kabinet mintegy 350 kilométer út megépítéséről is döntött, melyek összértéke 580-600 milliárd forint. Ezeket hazai költségvetésből finanszírozzák, a Modern városok program részeként – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy a Sopronnal való együttműködési megállapodást a kormány jóváhagyta. Ez az M85-ös autópálya megépítését is tartalmazza, ugyanakkor a kormánydöntés értelmében 243 milliárd forintért megépülhet a négysávos M44-es autóút Békéscsaba és Kecskemét között, amely 120 kilométeres lesz. Az M1-es autópályát Esztergommal kötik össze, megteremtik a jó közlekedés feltételeit Debrecen és Mátészalka között, megépítik a győri elkerülőt, és megvizsgálják a Bátonyterenye és Ózd közötti négysávos közúti összeköttetés lehetőségét – sorolta a politikus.
Lázár János a reklámadóról szólva elmondta, a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a maximális mértéke. Közölte, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárd forintos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a 0 százalékos sávba tartoznak majd. Úgy véli, hogy a bizottság valószínűleg elfogadna egy, a 0 és az 5,3 százalék közötti második kulcsot. Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.
Hozzátette: a jövő héten be kell nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek, és az új törvényt április-május folyamán el kell fogadni. Még ha lesznek is, akik mentesülnek a fizetés alól, lesz reklámadó, és Európában a legmagasabb lesz – rögzítette Lázár János.
