Azokra a tündérkertes kitűzőkre céloz, amelyeket a május 29-ei ünnepségre gyártatott le. „Mindenki bejár ide, és nem tudok mindig itt lenni, mindenre odafigyelni.” Bacsót szemlátomást ennél is jobban zavarja az a mercis, aki szerint a kalandparknak Romániában lenne a helye, illetve azok a betérők, akik szerint nem kéne Kispestre „krematórium”: az itt található négy kopjafára céloznak ezzel. Pedig Bacsó kerekre nyílt szemmel mondja, hogy micsoda dzsumbuj lenne itt, még nagyobb és sűrűbb gaz, ha nem valósul meg a különböző székely összefogások és adományok, no meg a vendéglős hasznának a beforgatásával a tündérpark. Az ingatlant egyébként határozatlan időre kapta meg Bacsó András egyesülete az önkormányzattól.
Adja magát a kérdés, úgyhogy fel is tesszük: ki a célközönsége a kalandparknak, a kispesti járókelők vagy a szervezetten ideutaztatott diákok? Bacsó mindkét felvetésre rámondja az igent, hozzátéve, hogy az a célja, hogy „mindenáron” megismertesse a székely nevezetességeket, ezért már most leszögezi, hogy ha például belépőt szed majd a jövőben, a környékbeli gyerekek ingyen jönnek majd. Ez persze egy újabb felvetést kíván: mi lesz, ha a rajcsúrozó gyerekek esetleg véletlenül megrongálják a gránitból készült Trianon-emlékművet vagy a fából készült medveszobrot? Bacsó a gyerekek miatt nem aggódik, a rongálóktól tart inkább. Ezért is gondolkodik azon, hogy egy igazi székelyes padot rakasson a kalandpark elé. Persze a látványosság ellen szól az is, hogy pont egy térfigyelő kamera alatt van és hát az az igazság, hogy pont a plázára nézne a pad.
Legkedvesebb számára csíksomlyói hármashalom mintájára létrejött oltár, amelyben már ott áll egy Babba Mária-szentély, s a tervek szerint lesz még egy Szent László- és egy Szent István-szobor is. „Azt akarom, hogy aki belép ide, az a csíksomlyói búcsúban érezze magát” – mondja Bacsó András. A szentély tetején egy kettőskereszt áll, rajta egy bronzból készült, Monarchia-korabeli címer. A vendéglős lelkesen mutatja a kerti kemencét is, amelynek a tetején épp úgy ferdül a kereszt, ahogy a Szent Koronán. Itt készül majd a pityókás tokány különféle módokon, mert a tulajdonos elárulja, hogy azt bizony máshogy készítik a különböző településeken. A koronás kemence mögött pedig teknőbe ültetve nő a csombor és a lestyán.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!