Nagyon drága lesz és lehet, hogy semmit sem ér a határzár

Veszélyes, költséges és haszontalan lehet a szerb határon felhúzandó kerítés vagy fal – ezt mutatják a nemzetközi példák, és így véli a szakértő.

A helyzet idehaza egy picit más. Mi történik, akkor ha az emberek átmásznak a falon és átjutnak Magyarországra? A rendőrség megállíthatja őket? Erről kérdeztük Nagy Boldizsár menekültjoggal foglalkozó nemzetközi jogászt, az ELTE oktatóját. Véleménye szerint a megépíteni kívánt kerítés egésze feltehetően Magyarország területén lesz felhúzva, hiszen elég körülményes lenne azt pontosan a szerb–magyar határvonalra építeni; a karbantartása, az ellenőrzése is nehézkes lenne. Így tehát az menekülteknek nem is kell felmászniuk a kerítésre. A nemzetközi jog értelmében – ha kérik a magyarországi menekültstátuszt a helyszínen, akár a kerítés Szerbia felőli oldalán állva – a magyar szerveknek kötelességük az előzetes menekültügyi eljárást elindítaniuk, mert a kerítés túloldala is magyar joghatóság alá tartozik, ott is érvényesek a magyar törvények.

A melillai, spanyol fal 11 kilométer hosszú és három méter magas és 33 millió euróba került. A bolgár–török határon épült pedig 85 kilométer hosszú, 3 méter magas, építési költsége összesen 45 millió euró volt. Egy határzár ára sok mindentől függ. Például, hogy hány réteg szögesdrótot telepítenek, vagy hogy csak gyalogos elterelőt vagy autós blokádot is építenek-e. De ha a bolgár példát vesszük alapul, abból az jön ki, hogy a magyar határzár minimum 30 milliárd forint körüli összegbe fog kerülni. Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy még nem lehet tudni, kivel építtetik meg a falat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány továbbra is betart minden nemzetközi egyezményt a menekültekkel kapcsolatban. Mint mondta, Magyarországot nem érheti semmiféle kritika Brüsszelből, de máshonnan sem, mert a délszláv háborúk elől menekülőket is befogadta az ország, és továbbra is így teszünk azokkal, akiknek veszélyben az életük.

Lapunk megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy az unió finanszírozza-e ezeket a létesítményeket, esetleg Magyarország kaphat-e uniós forrást az építkezésre. A migrációs és a belügyi biztos sajtóosztálya azt válaszolta, hogy eddig két határzárra kértek pénzt a tagországok, az egyik a görög evroszi, a másik spanyol melillai volt; mind a kettőt elutasították. Azt is elmondták, hogy minden segítséget megadnak a tagállamoknak ahhoz, hogy megvédjék az EU külső határait, természetesen úgy, hogy mindeközben tiszteletben tartsák a migránsok alapvető jogait és betartsák a vissza nem küldhetőség tilalmát. Magyarország például a 2014–2020-as ciklusban 40 millió eurót kap az uniótól a határok megvédésére, azonban határzárépítés sem a 2007–2013-as, sem a 2014–2020 költségvetésben nem szerepel. Azt is megemlítették, hogy Magyarország Belső Biztonsági Alap (ISF) tervét már véglegesítették, és abban a magyar fél nem említett határzár-építési terveket.

Az amerikai határzár esetében a legveszélyesebb szakaszon, a Sonora-sivatagban nem épült határzár. Ennek az lett a következménye, hogy a vándorlók elkezdték inkább ezt a területet „ostromolni”, ez viszont komoly áldozatokat követel. Az első autóút elérése ezen a szakaszon három-öt napba telik a hatalmas hőségben. Az amerikai határon harminc év alatt 5000 ember halt meg határátlépés, a 2004 és 2008 közötti időszakban azonban 1086 halálesetet regisztrált a határőrség csak az arizonai szakaszon. Erre van európai példa is: Estrella Galán, a spanyol menekültügyi segítő szervezet főtitkára szerint az ottani határzár arra sarkallta a menekülteket, hogy a sokkal veszélyesebb földközi-tengeri útvonalat válasszák.

A kerítés másik hatása az elterelés mellett az illegális táborok kialakulása lehet. Az afrikai spanyol város, Melilla melletti hegyekben emberek tömegei élnek a szabad ég alatt. Innen indítják meg a csoportos átkeléseiket abban a reményben, hogy ha nagyobb számban próbálkoznak, akkor többüknek sikerülhet átjutni. Ilyen illegális táborok a Vajdaság északi részén már régóta megtalálhatóak, és a magyar határ téli megerősítése óta az utcákon élő bevándorlók száma drasztikusan megnőtt. Már nemcsak Szabadkán, hanem Magyarkanizsán is tömegesen élnek az utcán az emberek. Vagyis a gettósodás már elkezdődött a térségben – kérdés, hogy merre fejlődik a jelenség.