A kormány utasítást adott a belügyminiszternek, hogy kezdje meg az előkészületeket a szerb–magyar határ fizikai lezárására – jelentette be a minap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kijelentette: Magyarország semmi különöset nem tesz, csak nemzetközi példákat követ. Valóban létezik a görög–török, valamint a bolgár–török határon is kerítés, és az észak-afrikai spanyol területek is így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben. De nemcsak Európában védekeznek így az illegális migrációval szemben, a legnagyobb és a legköltségesebb, de egyben leghatékonyabb rendszer az amerikai–mexikói határon található.
George W. Bush elnök a fal megépítése mellett érvelő beszédében hangsúlyozta: „a nemzetünk a bevándorlók nemzete, de egyben a törvénytisztelet nemzete is vagyunk”. Arra is kitért, hogy az illegális bevándorlók elveszik a kórházi ágyakat, az iskolai helyeket és növelik a bűnözést. Az elnök azzal is érvelt, hogy ezzel a módszerrel megállítható a drogcsempészet és terroristák beáramlása.
A fal megépítése 4,1 milliárd dollárba került. Természetesen ez nem a végösszeg, hiszen a fenntartási költségei is nagyon nagyok. A Forbes magazin szerint Amerika az elkövetkezendő 25 évben 75-től 100 milliárd dollárig terjedő összeget fog költeni a rendszer fenntartására. Azt is kiszámolták, hogy a határzár ebben az időszakban két és fél millió embert akadályoz meg abban, hogy belépjen az Egyesült Államok területére, vagyis feltartóztatott bevándorlónként a fal 40 ezer dollárba kerül az amerikai adófizetőknek.
Az amerikai határzár igen hatékony: a megépítése után az illegális bevándorlás a 70-es évek szintjére esett vissza. A határátlépésből fakadó letartóztatások száma – a mexikói szakaszon – 2005 és 2010 között 61 százalékkal csökkent. Azt hozzá kell azonban tenni, hogy az USA-ba bevándorló migránsok jelentős többsége gazdasági bevándorló, így egy kisebb ügyintézés után már vissza is küldhetik őket Mexikóba. Viszont a csempészet nem szorult vissza, több videó is kering az interneten arról, hogy a mexikói bandák milyen leleményes módszerekkel játsszák ki határrendészetet.
A helyzet idehaza egy picit más. Mi történik, akkor ha az emberek átmásznak a falon és átjutnak Magyarországra? A rendőrség megállíthatja őket? Erről kérdeztük Nagy Boldizsár menekültjoggal foglalkozó nemzetközi jogászt, az ELTE oktatóját. Véleménye szerint a megépíteni kívánt kerítés egésze feltehetően Magyarország területén lesz felhúzva, hiszen elég körülményes lenne azt pontosan a szerb–magyar határvonalra építeni; a karbantartása, az ellenőrzése is nehézkes lenne. Így tehát az menekülteknek nem is kell felmászniuk a kerítésre. A nemzetközi jog értelmében – ha kérik a magyarországi menekültstátuszt a helyszínen, akár a kerítés Szerbia felőli oldalán állva – a magyar szerveknek kötelességük az előzetes menekültügyi eljárást elindítaniuk, mert a kerítés túloldala is magyar joghatóság alá tartozik, ott is érvényesek a magyar törvények.
A melillai, spanyol fal 11 kilométer hosszú és három méter magas és 33 millió euróba került. A bolgár–török határon épült pedig 85 kilométer hosszú, 3 méter magas, építési költsége összesen 45 millió euró volt. Egy határzár ára sok mindentől függ. Például, hogy hány réteg szögesdrótot telepítenek, vagy hogy csak gyalogos elterelőt vagy autós blokádot is építenek-e. De ha a bolgár példát vesszük alapul, abból az jön ki, hogy a magyar határzár minimum 30 milliárd forint körüli összegbe fog kerülni. Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy még nem lehet tudni, kivel építtetik meg a falat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány továbbra is betart minden nemzetközi egyezményt a menekültekkel kapcsolatban. Mint mondta, Magyarországot nem érheti semmiféle kritika Brüsszelből, de máshonnan sem, mert a délszláv háborúk elől menekülőket is befogadta az ország, és továbbra is így teszünk azokkal, akiknek veszélyben az életük.
Lapunk megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy az unió finanszírozza-e ezeket a létesítményeket, esetleg Magyarország kaphat-e uniós forrást az építkezésre. A migrációs és a belügyi biztos sajtóosztálya azt válaszolta, hogy eddig két határzárra kértek pénzt a tagországok, az egyik a görög evroszi, a másik spanyol melillai volt; mind a kettőt elutasították. Azt is elmondták, hogy minden segítséget megadnak a tagállamoknak ahhoz, hogy megvédjék az EU külső határait, természetesen úgy, hogy mindeközben tiszteletben tartsák a migránsok alapvető jogait és betartsák a vissza nem küldhetőség tilalmát. Magyarország például a 2014–2020-as ciklusban 40 millió eurót kap az uniótól a határok megvédésére, azonban határzárépítés sem a 2007–2013-as, sem a 2014–2020 költségvetésben nem szerepel. Azt is megemlítették, hogy Magyarország Belső Biztonsági Alap (ISF) tervét már véglegesítették, és abban a magyar fél nem említett határzár-építési terveket.
Az amerikai határzár esetében a legveszélyesebb szakaszon, a Sonora-sivatagban nem épült határzár. Ennek az lett a következménye, hogy a vándorlók elkezdték inkább ezt a területet „ostromolni”, ez viszont komoly áldozatokat követel. Az első autóút elérése ezen a szakaszon három-öt napba telik a hatalmas hőségben. Az amerikai határon harminc év alatt 5000 ember halt meg határátlépés, a 2004 és 2008 közötti időszakban azonban 1086 halálesetet regisztrált a határőrség csak az arizonai szakaszon. Erre van európai példa is: Estrella Galán, a spanyol menekültügyi segítő szervezet főtitkára szerint az ottani határzár arra sarkallta a menekülteket, hogy a sokkal veszélyesebb földközi-tengeri útvonalat válasszák.
A kerítés másik hatása az elterelés mellett az illegális táborok kialakulása lehet. Az afrikai spanyol város, Melilla melletti hegyekben emberek tömegei élnek a szabad ég alatt. Innen indítják meg a csoportos átkeléseiket abban a reményben, hogy ha nagyobb számban próbálkoznak, akkor többüknek sikerülhet átjutni. Ilyen illegális táborok a Vajdaság északi részén már régóta megtalálhatóak, és a magyar határ téli megerősítése óta az utcákon élő bevándorlók száma drasztikusan megnőtt. Már nemcsak Szabadkán, hanem Magyarkanizsán is tömegesen élnek az utcán az emberek. Vagyis a gettósodás már elkezdődött a térségben – kérdés, hogy merre fejlődik a jelenség.
