A miniszterelnök a fórum kezdetén elmondott beszédében azt is hangsúlyozta: csak azoknak az országoknak van jövője, amelyek elég bátrak ahhoz, hogy saját útjukat járják. Úgy fogalmazott: Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő vállalta a felelősséget, stabilizálta Egyiptomot és stabilizálhatja a jövőben az egész mediterrán térséget is. Ezért Magyarország érdekelt Egyiptom sikerében mint ország sikerében, a mostani kormány sikerében, és Esz-Szíszi elnök sikerében – mondta.
Esz-Szíszi és kabinetje országmentő, országépítő gazdaságpolitikát folytat, így a magyar befektetők a profiton és pénzen túlmutató, nagyobb vállalkozásban vehetnek részt az észak-afrikai országban – hangsúlyozta Orbán Viktor. Egyúttal arra szólította fel a magyar bürokráciát, hogy segítse az Egyiptomba befektetni szándékozó magyar vállalkozókat.
A miniszterelnök elmondta, hogy nehéz beszélgetést folytattak Esz-Szíszivel a Közel-Kelet helyzetéről, jövőjéről, illetve a térség ügyeibe való nyugati beavatkozásról is. Úgy vélte, ez utóbbi bár hozott eredményeket is, összességében hozzájárult a Közel-Kelet gondjaihoz. Ezzel kapcsolatban Orbán leszögezte: a keresztény nyugaton „kitaláltunk egy demokráciának nevezett politikai rendszert, jól el is vagyunk vele minden nyűgével, bajával együtt”, de semmi biztosítéka nincs, hogy a nyugati formák átvétele máshol is eredményre vezetne. Ezért „ne legyünk a világ tanítói, ne adjunk leckéket emberi jogokból, demokráciából” – mondta.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök beszédében azt hangoztatta: négy év instabilitás után Egyiptom megindult a növekedés útján. Ehhez a magyar vállalkozók és befektetők segítségét is kérte.
Esz-Szíszi úgy fogalmazott: meg kellett értetni az egyiptomi néppel a stabilitás fontosságát. Az egyiptomiak „most már toleránsak, ezt az utóbbi négy év tapasztalata hozta meg” – mondta. Ameddig Egyiptom talpon van, addig a biztonság záloga a mediterrán térségben és a Közel-Keleten – hangsúlyozta a tábornokból lett államfő.
Azt is leszögezte: az utóbbi évek gazdasági gondjai után Egyiptomnak „nincs más lehetősége, mint dolgozni, dolgozni, dolgozni”.
Az egyiptomi gazdaságban nagy lehetőségek rejlenek a magyar befektetők számára is, már csak azért is, mert „Magyarország közel áll Egyiptomhoz, a magyar ember kulturálisan közel áll hozzánk” – fogalmazott az egyiptomi elnök. Azt is elmondta: „közel vagyunk egymáshoz (Orbán) miniszterelnök úrral és a (magyar) miniszterekkel”, akikkel tárgyalt. Esz-Szíszi leszögezte: Egyiptomnak megvannak az adottságai a fejlődéshez, de ezeket az utóbbi évek nehézségei miatt nem tudták kihasználni. A jövőben a magyarok segítségére is számít az adottságok kamatoztatásában – mondta.
Abdel-Fattáh esz-Szíszit 2014-ben választották meg Egyiptom elnökévé, miután egy évvel korábban a hadsereg főparancsnokaként elmozdította a hatalomból a 2012-ben demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi iszlamista államfőt.
Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanitt kifejtette: tavaly novemberben Egyiptomban is megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviselete, amelynek eredményeként az idén az első három hónapban 88,3 százalékkal nőtt a magyar export Egyiptomba azok után, hogy tavaly 67,6 százalékkal emelkedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom.
A magyar–egyiptomi vállalatok együttműködéséhez szükséges pénzügyi, finanszírozási háttér megteremtése érdekében a magyar Eximbank 20 millió dolláros hitelkeretet hoz létre. Emellett a Nemzeti Befektetési Ügynökség a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a magyar–egyiptomi beruházási kapcsolatok támogatására – hangsúlyozta a magyar külügyi tárca vezetője.
Hozzátette: annak érdekében, hogy a pénteken megkötött megállapodásokat valódi üzleti-kereskedelmi együttműködéssé alakítsák, jövő héten összeül a két kormány gazdasági vegyes bizottsága.
Asraf Szalmán, az Egyiptomi Arab Köztársaság beruházási minisztere elmondta: Egyiptomban három pillérre épülő gazdasági reform zajlik, az ország egyre több szabad kereskedelmi kapcsolattal és folyamatosan növekvő fogyasztói piaccal rendelkezik.
Elmondta, eddig elsősorban strukturális reformokat hajtottak végre, míg most a magánvállalkozásokat támogatják, illetve a gazdaság fellendítése és a munkanélküliségi ráta csökkentése áll a középpontban. Harmadik pillérként pedig az ezt támogató törvényalkotást említette.
A beruházási miniszter szerint Egyiptomnak nemcsak a földrajzi fekvése kiváló, a gazdaság növekedési üteme is felgyorsult, évente 1 millióval növekszik a fogyasztók száma.
