Paks-vita V.: Egyetértés? Soha! Párbeszéd? Naná!

Ha végleges is az elköteleződés Paks II. mellett, maradt még tér arra, hogy zöldebbre keverjék hazánk energiakoktélját.

2. A diákbizottság lehetségesnek tartja az energiamixben az atom részarányának csökkentését, a megújulók nagyobb arányú bevonását, összhangban a szerintük körvonalazódó közös európai energiapolitikával. Azt is képviselik ezen túlmenően, hogy

...a nap, szél, környezeti hő és biomassza alapú energiatermelés a legóvatosabb becslés szerint is a paksi beépített kapacitással egyenértékű potenciált képvisel

Ezzel kapcsolatban – szintén a viták során elhangzottak alapján – az MNO arra hívta fel a figyelmet, hogy egzakt számadatok lehetnek arról, mikor válik gazdaságossá például szélerőműparkok üzemeltetése, a küszöbként ismert évi 2000 órás intenzív szélfújást azonban csak súrolja hazánk legszelesebb tája, a Kisalföld csücske. A diákbizottság erre reagálva jelezte, az említett számról szakemberek jelenleg is vitatkoznak, a szelet pedig nem akarták kivenni a szövegből, hiszen a megújuló energiaforrások között azt a többivel együtt szokás említeni. Megjegyzésük szerint a külföldi hitelből épülő atomerőmű ugyanolyan jellegű kiszolgáltatottság, mint például az import.

„Nélkülözhetetlen vs. felesleges”
Nem vonták be a szakértőket a Pakssal kapcsolatos döntésekbe, illetve ennél jobb nagyprojektbe is fektethette volna az adófizetők sok milliárd forintját a kormányzat – ez volt a szintézise az első vitának Paks-ügyben, amit az Egyetemközi Diákbizottság a korábbi szakmai vitával kapcsolatos hiányérzete miatt hívott életre. A BME és az ELTE egy-egy professzora ült asztalhoz a témában.

3. A diákbizottság a vita során nem talált egyértelmű választ arra a kérdésre, mi lesz a fűtőelemekkel azok szolgálati idejének lejárta után, ugyanakkor tudomásul veszi, a technológiai fejlődésből következően ez a gond megnyugtatóan megoldódhat. Tudomásul veszik a hallgatók azt is, hogy az atomerőművi balesetek ritkák, ugyanakkor aláhúzzák, hogy – mégoly valószínűtlen – bekövetkeztükkor azok következményei beláthatatlanok lehetnek.

4. Világos, hogy nincs elég tőkéje Magyarországnak a hamarosan kieső villamosenergia-teljesítmény pótlásának infrastruktúrájára. A szükséges hitelre felajánlott orosz konstrukció pénzügyileg megfelelő, de a hallgatók szerint a költségtúllépés és az építkezés csúszása atomerőművek esetén rendszeres. Az MNO észrevétele szerint azonban a vitán több ponton is elhangzott, hogy a Roszatom ma már időben teljesít a megbízóknak, és pénzügyileg sem hasal el a projekt a ma használt technológiák mellett. Az Atomenergiainfo.hu vitában is részt vett szakértője, Hárfás Zsolt ekkor közbeszólt, hogy nem ez a szintézis egyetlen csúsztatása. Hogy a teljes projekt 4000 milliárd forintba, vagyis a szerződéskötés-kori árfolyam szerint 12 milliárd euróba került, az tény, a diákbizottság viszont – az MNO észrevétele szerint – nem vette figyelembe az azóta történt, a forint számára kedvező árfolyamváltozást, ami miatt a hallgatók anyaga viszont aggódó hangú a törlesztés jövőjét érintően.

5. Egy atomerőművet létesíteni – más áramtermelőkhöz képest – drága, üzemeltetése viszont aránylag olcsó. A teljes életciklusra (60 év) vetítve az atomerőművekben termelt áram ma átlagosan olcsóbb a megújulóknál. A Paks II.-életciklus első felében azonban – pont mivel nemcsak az üzemelés árát, hanem a tőkeköltséget is ki kell termelniük – az új blokk csak a jelenlegi ár mintegy kétszereséért fog tudni termelni, amikor megkezdi az üzemelést. A piaci ár jövőbeni alakulása pedig megjósolhatatlan. A hallgatóknak arról is volt összefoglaló gondolatuk, hogy miközben a megújuló erőforrások terén a technológia folyamatosan nyomja lefelé az árakat, az atomerőművek egyre többe kerülnek, ám a gondolat második felével azért több szakember sem értett egyet a vitán – mint erre az MNO cikksorozatából emlékezhetünk. Ugyanakkor azt az összefoglalóba is bekerült tételmondatot, amit mi cikkcímnek is adtunk, mely szerint Magyarország lemond hatévnyi tudásról azzal, hogy túl korán hozta meg a paksos döntést, nem vitatták a szakemberek a négyrészes vitán. Valóban nem tudható bizonyosan, hat év múlva milyen technológiai viszonyok között és trendekben lesz a világ.

6. A szakértők közül többen említették azt is, hogy burkolt támogatásban részesül a termelni kezdő, de még törlesztés alatt álló paksi létesítmény a magyar állam részéről – ezt a hallgatók is leírták. Ám az is szerepel a szakértői vélemények között, hogy állam által garantált áramátvétellel azért ma és a jövőben is élni kívánnak országok, és ezt azért meg lehet úszni. (Hiszen mi számíthatna burkolt állami támogatásnak, ha a garantált áron történő átvétel nem?)

7. Egy olyan időszakban, amikor az EU és Oroszország viszonya sajnálatos módon megromlott, Magyarországnak a kelet-európai nagyhatalomhoz való közeledése óhatatlanul kétségeket ébreszt euroatlanti partnereinkben tényleges elkötelezettségünket illetően...

– írja összefoglalójában az Egyetemközi Diákbizottság. Az MNO azon felvetésére, hogy ebben a tételmondatban nem köszön-e vissza túlságosan is a politikai ellenzék pártos kritikája – különös tekintettel arra, hogy Orbán Viktor strasbourgi szereplése alkalmával agyba-főbe kritizálták őt, csak épp a keleti üzleti kapcsolatokat nem hozta fel egyetlen kritikus sem –, a diákbizottság úgy reagált, a közhangulatot akarták ebben a gondolatban megragadni. Nem leszünk igazságtalanok, azt a hallgatók is tudják, hogy más európai ország is „kötésig” áll a keleti üzletelésben, de a budapesti kormány diplomáciai gesztusait az egyetemisták csak egyféleképpen hajlandóak értelmezni – kérdés, nem gyengíti-e ez nagyon a szakmainak, pártpolitikailag függetlennek szánt anyagot.

8. Az Egyetemközi Diákbizottság összefoglalója szerint a már eddig is létezett oroszfüggőségünket a hitelszerződés csak növelte. Ráadásul a kontraktus valamennyi ismert kockázati eleme Magyarország vállára nehezedik, viszont azt figyelembe kell venni, hogy pénzügyileg segítségre szorulunk a kapacitásbővítéshez. A diákbizottság erre a kihívásra válasznak tekintené, ha a kormány üzleti alapon működő megoldást részesítene előnyben – ezt azonban nem részletezik tovább. Afölött is átsiklanak, ami a vitán több ponton is elhangzott: energiatermelő rendszerek létesítésébe ma senki nem kezd üzleti alapon, sem a megújulók, sem az atom, sem fosszilisok szegmensében.

9. A szerződés törvényességét a szakemberek véleménye alapján az Egyetemi Diákbizottság sem vitatja, de úgy vélekedik, a döntést megalapozó hatástanulmányok vagy nem készültek el, vagy nem hozták őket nyilvánosságra, és az előzetes, széles körű szakmai-társadalmi egyeztetés is elmaradt. Ez pedig sértheti a környezetvédelmi törvényt és egyes nemzetközi egyezményeket is.

Az állásfoglalást az ELTE, a BME és a Corvinus diákjai készítették – ők antropológus-, építőmérnök-, geológus-, humánökológus-, jogász-, politológus-, szociológus-, tájépítészmérnök- és vegyészhallgatók. Az eszmecsere pedig folytatódhat tovább szakértői szinten és a Facebookon is. Valamint Kedves Olvasóink között a kommentfelületen!