Nagyon jó a kerítés, de ha nem őrzik, nem ér semmit – így foglalható össze a lapunk által megkérdezett ásotthalmiak és mórahalmiak véleménye a kormány határzárra vonatkozó döntéséről. Az ásotthalmi Fehér István azt mondta: ha nem figyelik a kerítést, ugyanúgy átvágják majd, mint Törökországban. Fehér István szerint a határőrséget kell visszaállítani. A szintén ásotthalmi Rózsa Imréné azt mesélte: annak idején a helyi határőrlaktanyában harminc katona állomásozott, akik sokkal hatékonyabb munkát végeztek, mint ma a rendőrök. Szerinte az a különbség, hogy a határőrök kint voltak a határon, míg a rendőrök a külterületi utakon járőröznek, egészen a határig azonban a legritkább esetben mennek el.
A menekültekkel kapcsolatos gondok közül a legtöbb általunk megkérdezett ásotthalmi a migránsok által hátrahagyott szeméthalmokat tartotta a legzavaróbbnak. Nem szeretik azt sem, hogy éjszakánként a folyamatos kutyaugatás miatt nem tudnak aludni. Migránsok által elkövetett bűncselekménnyel egyikük sem találkozott, kárt viszont okoztak a határsértők, elsősorban a gazdáknak. Mostanában már nem, de ősszel és tavasszal a gazdálkodóknak az okozta a legnagyobb gondot, hogy a felszántott, s már bevetett földön keresztül gyalogoltak a migránsok, kitaposva a vetést. Az érintett gazdák azt mondják, nyilvánvaló, hogy nem szándékosan tették, egyszerűen nem tudták, hogy szántóföldön mennek keresztül, vagy ha tudták is, akkor sem tudták, merre kerüljék ki a területet.
Veszélyes, költséges és haszontalan lehet a szerb határon felhúzandó kerítés vagy fal – ezt mutatják a nemzetközi példák, és így véli a szakértő.
Egy neve elhallgatását kérő mórahalmi férfinak a földjén a fóliasátor alá húzódtak be az eső elől még a tavasz elején a menekültek. – Kitaposták a palántákat, s a nyomokból ítélve a kis- és nagydolgukat is elvégezték – mesélte a gazda, aki egyébként szintén nem hibáztatja őket. Mint mondta, nem tudja, hogy afgánok, szírek, vagy más nemzetiségűek voltak-e. – Abban például biztos vagyok, hogy sem az afgánok, sem a szírek nem láttak még fóliasátrat, nem tudják, hogy mire való. Ennek ellenére károm keletkezett, és ezt nem téríti meg senki – panaszolta a férfi. Ő egyébként szintén örül a tervezett kerítésnek, de ugyancsak kevésnek tartja önmagában, szerinte kamerákat kellene telepíteni a közelébe.
A várakozásokkal ellentétben szerdáról csütörtökre virradó éjjel nem ugrott meg az illegális határátlépők száma, legalábbis ezt mondták a térségben járőröző rendőrök, és Herédi Barnabás ásotthalmi mezőőr is, akit elkísértünk hajnali útjára. Fél ötkor találkoztunk az első, kilencfős csoporttal, körülbelül 150 méternyire az ásotthalmi határátkelőtől. A mezőőr szerint közvetlenül az éjszaka egyébként zárva tartó határállomás mellett sétálhattak át magyar területre. A hét férfi, egy nő és egy négy év körüli kisfiú mind afgánnak vallották magukat. A második, ötfős csoportot fél hétkor fedezték fel a rendőrök.
Egyikük néhány szót beszélt angolul, azt mondta, egy hónapja indultak Afganisztánból, gyalog jöttek idáig. Konkrét úti céljuk nem volt, a férfi erre a kérdésre több ország nevét is felsorolta, például Németországét, Franciaországét és Skóciáét. Egy harmadik csoportra akkor találtak rá a Készenléti Rendőrség járőrei, amikor egy mezőőr riasztására egy harmincfős csoportért indultak. A nyolc fiatal férfit útközben érték utol a rendőrök, akiket egyébként szerdán este vezényeltek Budapestről Csongrád megyébe, így lapunk munkatársától kértek útbaigazítást a számukra ismeretlen terepen. A harmincfős társaságról pedig kiderült, hogy valójában 29-en vannak, köztük nyolc gyermek, a legfiatalabb mindössze öt hónapos. Az angolul szintén csak néhány szót beszélő édesanyja lapunk kérdésére elmondta, másfél évvel ezelőtt indult el Afganisztánból, ahonnan a tálibok miatt menekült el. Megkérdeztük tőle, hogy segített-e nekik valaki a határátlépésben, fizettek-e valakinek ezért, de kérdésünket vagy nem értette, vagy úgy tett, mintha nem értené.
Ha a mezőőr talál rá a határsértőkre, akkor értesíti a rendőröket, majd a migránsokkal együtt megvárja, míg megérkeznek. Herédi Barnabás elmondta, a leghosszabb idő, amit eddig a rendőrökre várt, négy és fél óra volt, akkor egy nagyjából százfős csoportot állított meg. A mezőőr is úgy véli, hogy a kerítés segíthet, ugyanakkor veszélyes is lehet. Tapasztalatai szerint ugyanis a menekültek most egyszerűen tudomásul veszik, hogy lebuktak, leülnek a földre, és türelmesen várják a rendőrt. Ha azonban egy négy méter magas kerítés állja útjukat, Herédi Barnabás szerint agresszívvá is válhatnak, annak pedig beláthatatlan következményei is lehetnek.
