Áder János az Élő bolygónk klímavédelmi kampányról tartott közel egyórás előadásában a fiatalokhoz szólva úgy fogalmazott: ha van fél percük a következő fél évszázadra, akkor emeljék fel a hangjukat, és fogalmazzák meg üzeneteiket a decemberi, párizsi klímacsúcs résztvevőinek és döntéshozóinak.
Az államfő idézte az Egyesült Államok elnökének egyik tavalyi beszédét is, Barack Obama azt mondta, hogy mi vagyunk az első nemzedék, amely a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó, amely tehet még valamit ellene. Áder hozzátette: ha a bajt most nem előzzük meg, akkor a mostani nemzedéknek nem lesz más választása, mint alkalmazkodni, de az fájdalmasabb és költségesebb lesz.
A köztársasági elnök előadásában a klímaváltozás már most is érezhető globális hatásairól beszélt, mint a hőhullámok, a melegrekordok, az aszályok, a viharok, az árvizek és a légszennyezés, konkrét példákat hozva az elmúlt évekből az egész világból.
Felidézte, hogy 2013-ban itthon 1500 ember halálát okozta a hőhullám. Beszélt arról is, hogy ötven évvel ezelőtt évente átlagosan öt olyan nap volt Magyarországon, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ma évente negyven-ötven ilyen nap van, és évente öt napon 35 foknál is magasabb hőmérsékletet mérnek.
Az aszály hatásairól szólva a tavak, víztározók kiszáradását említette, például a kaliforniai Oroville-i-tóét, ahol az aszály következtében 25 százalékos vízkorlátozást kellett elrendelni, és kétmillió hektáron tönkrement a termés.
Figyelmeztetett az államfő az esőerdők kiirtására is, amely hatalmas esőzéseket és gyorsan levonuló árhullámokat okoz. Példaként hozta fel a júniusi tbiliszi árvizet, és bemutatott egy fotót a 2013-as dunai árvízről is. Hozzátette, hogy a második világháború előtt a Duna a fővárosnál soha nem haladta meg a 8 méteres magasságot, de az elmúlt tizenöt évben már nyolcszor.
Áder János beszélt a június 9-ei budapesti viharról is, amikor Hűvösvölgyre két óra alatt leesett az átlagos havi csapadékmennyiség, patakokat teremtve a környéken.
Szólt a Vanuatun történt márciusi tájfunról is, amelynek következtében az ott lakók fele elveszítette a házát. Korábbról a 2005-ös Katrina és a 2012-es Sandy hurrikánt és következményeiket is megemlítette.
A köztársasági elnök végül a légszennyezés kapcsán elmondta, hogy a föld levegőjének szén-dioxid-telítettsége 30 százalékkal nőtt, aminek következtében emelkedik a tengerszint, savasodnak a vizek és olvadnak a jégtakarók. Hozzátette: míg Pekingben a szmog, addig Indonéziában és Brazíliában az erdőirtások okozzák a legnagyobb gondot.
Az előadás után az államfő meglátogatta az Élő bolygónk kampány keretében kitűzött térképet, ahol egy gombostűvel megjelölte szülővárosát, Csornát. Ezután megtekintette a Volt Art sátorban a klímavédelem jegyében lefestett raklap bútorokat, amelyekre egyebek között tengert és kerékpárokat festettek a Volt Art Group tagjai, ef. Zámbó István, Wahorn András, Surcsik József, Győri Márton, Soós Nóra és Verebélyi Diána képzőművészek.
A köztársasági elnök május elején jelentette be, hogy az Élőbolygónk.hu honlapon kampányt indít, csatlakozva Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kezdeményezéséhez. Al Gore – akit klímavédelmi, környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal tüntettek ki – célja az, hogy egymilliárd támogatót szerezzen a párizsi klímacsúcs előtt, ezzel nyomást gyakorolva a csúcson részt vevő állami vezetőkre, hogy ambiciózusabb, elkötelezettebb, nagyobb felelősségről tanúskodó megállapodásról döntsenek. Az Élőbolygónk.hun ehhez a kampányhoz lehet csatlakozni.
