A válságot követő években sokan kivártak a vásárlással, és inkább béreltek, ha úgy hozta az élethelyzet. Ez segítette a bérlakáspiacot, hogy ne essenek az árak, sőt az utóbbi három-négy évben inkább lassú emelkedés indult meg. Az elmúlt fél-háromnegyed évben azonban meredeken ugrottak az árak. A munkahelyek miatt a kisebb településekről sokan költöztek a nagyobb városokba, és közülük a legtöbben béreltek vagy az olcsóbb panellakás vásárlását választották – derül ki a Duna House tanulmányából. Utóbbiakra a befektetők is szívesen ugrottak, ugyanis itt magasabb hozamot lehet realizálni, hiszen a bérleti díj nem sokkal kevesebb a téglalakásokénál, viszont az áruk kedvezőbb.
A bérleti díjakban nagy a szórás, aki megfelelő áron kínál lakást, az szinte egy-két nap alatt garantáltan ki tudja adni. Sőt a nagy érdeklődésre tekintettel könnyen licithelyzet is kialakulhat. Az a bérlő lehet tehát szerencsés, aki rugalmas az árban, és gyorsan lecsap a lehetőségekre.
Az ár azonban nem minden, számtalan egyéb tényezőre is érdemes odafigyelni. Például el kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat – hívja fel a figyelmet Rutai Gábor, a Duna House vezető elemzője. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amelyekkel szintén számolni kell. Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mérete. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi a hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.
Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. Első, hogy minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Előfordulhatnak ugyanis olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni – figyelmeztet Rutai. Mint mondja, a jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitára kerülne sor.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amelyet a bérlőnek még beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetnie. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák, például az elromló műszaki berendezések, esetleges csőtörés javításának kérdését is. A bérleti szerződésbe ezeket a kérdéseket is bele kell foglalni, a bérlő ugyanis csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze; a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a tulajdonos kell hogy állja a kiadásokat.
Fontos rész a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke, amelyre akkor is szükség van, ha a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé az állapotukat is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fénykép is jól jöhet az esetleges viták miatt.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét pedig érdemes hatvan napban megjelölni. Ha azonban a bérlő teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például hogy nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.
Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy neki kelljen kifizetni a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat.
