Dohánybiznisz a Ladák és a dzsipek földjén

Vásárosnamény centrumában úgy kínálják a csempészcigarettát, mint máshol a paprikát, paradicsomot. Számtalan módszer van az áru Magyarországra juttatására.

Meglepő e merészség, mivel a hatályos jogszabályok értelmében aki adózás alól elvont vagy nem vámkezelt jövedéki terméket birtokol, értékesít, használ fel, a termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet, a jövedéki terméket pedig lefoglalja a NAV. Tehát aki csempészcigarettát vásárol, bírságolható. Nem mellesleg az adózás alól elvont jövedéki termék mennyiségének függvényében büntetőeljárás is indulhat párhuzamosan a jövedéki eljárással.

Az élelmiszerbolt előtt egy fiatal nő ezzel mit sem törődik, pénztárcájában rendezgeti a bankókat, majd észreveszi az árusa, odasiet, és egy nagy zöld zacskót gyömöszöl táskájába; az eladó megkapja az ellenértéket, több ezer forintot, és már sétál is vissza posztjára, a megállóba. Gyakran szólítja meg a járókelőket, ilyenkor már lendül is ki a keze a táskájából, s csak nemleges válasz esetén nem rántja ki gyors mozdulattal a cigarettásdobozokat. Egy másik árus még ennyire sem óvatos, jól láthatóan csencsel.

Hosszú ideig követjük az akciókat, majd beülünk egy kávéra a közeli bisztróba.

– Ismerőseimtől tudom, hogy az ukrán cigi sokkal olcsóbb, mint az itteni, de a minősége gyengébb; kollégáimmal egyébként „magyar" dohányt veszünk – mondja a pincér, amikor arról érdeklődünk, ismerős-e számára a piac előtt tapasztalt jelenség. Vélelmezi, bár magyar anyanyelvűek az idős hölgyek, könnyen lehetnek kárpátaljaiak, akik így egészítik ki vérlázítóan alacsony nyugdíjukat.
Érdeklődünk a NAV-nál, ők mit tapasztalnak.

– A vámhatóság tud arról, hogy ukrán, illetve magyar állampolgárok cigarettát árusítanak a téren – tájékoztat Kiss Nóra, a hatóság Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense. Ennek visszaszorítása érdekében hetente háromszor-négyszer is végeznek ellenőrzést, jellemzően önállóan, mivel a civil ruhás ellenőrzések sikeresebbek. Akkor hogy fordulhat elő, amit tapasztalunk? Úgy, hogy az árusok trükkösek.

Kiss Nóra közli: az eladók rendszerint csak két dobozt tartanak maguknál, mert így az ellenőrzéskor azt a nyilatkozatot tehetik, hogy a vámmentes keret terhére hozták be a cigarettát. Amikor értékesítették a két dobozt, az utánpótlást megkapják egy helybeli lakostól, vagy olyan valakitől, aki nem az ellenőrzött területen tartózkodik. Ezt tapasztaltuk magunk is. A NAV-osok az elkövetői rafináltság ellenére is szép eredményeket érnek el, teszi hozzá, már ha a két pénzügyőr három-négy árus ellen indított jövedéki eljárását annak vesszük. Olykor egy nap ötven dobozt is lefoglalnak a pénzügyőrök. Csak amíg mi figyeltük az eseményeket, több cserélt gazdát.

Vagyis a munka sziszifuszi, a pénz, paripa és fegyver a jelek szerint nem elégséges a sikeres harchoz. Útra kelünk, megpróbáljuk felderíteni, hogyan jut ilyen mennyiségű csempészáru idáig. Menet közben ukrán rendszámú roncs Ladák és luxusterepjárók egyaránt elhúznak mellettünk. A csöndes, nyugodt Beregsurányban érdeklődünk, a polgármesteri hivatal alkalmazottai elmondják: mivel a településen nincs nemzeti dohánybolt, Tarpára vagy Beregdarócra kell mennie annak, aki rágyújtana.

– Az erős dohányosok bolondok lennének az itteni ár dupláját fizetni, inkább áttekernek biciklivel a határon Asztélyra – érzékelteti az állapotokat az egyik dolgozó. Hozzáteszi: helyben nem üzletel már senki, mert pár „gyereket már lecsuktak" a faluból, minden bizonnyal ez elrettentő erejű volt másoknak.

Módszerekről is tudni vélnek. – Tudvalévő, hogy sokszor előreküldenek egy autót csalinak, kevés áruval, hogy azt kapcsolják le a határőrök, majd amíg azzal bíbelődnek, a mögöttük jövő, nagyobb rakományt szállító zavartalanul átsiklik – véli az egyik hölgy. Annyit sikerül megtudnunk, az ukrán határőrök nem foglalkoznak vele, ki, mit hoz át, főleg, ha lekenyerezik őket. Így igen nagy a nyomás a magyar oldalon dolgozó hatóságokon.

Egy úr sorolja a furábbnál furább eseteket: megtörtént már, hogy sárkányrepülővel juttatták be az országba a dohányárut, a csempészek ledobták magyar területen a cigit, s már fordultak is vissza. – A határokon van kamerarendszer, de azokat arra fordítják, amerre akarják – erősíti egyikük a munkácsi polgármester gyanúját.

A népi vélekedéssel és Lengyel Zoltán munkácsi polgármester állításával szemben meg kell hogy jegyezzük, az innen negyedórányi sétára található beregsurányi átkelőn száz kamera pásztázza a határállomást és környékét, felbontásuk olyan, hogy 150 méterről leolvasható velük egy útlevél száma. Ráadásul a képeket rögzítik, és harminc napig visszanézhetők. Ugyanez a helyzet Záhonyban is, ahol a kamionforgalom zajlik. Mindkét határátkelőn röntgenkamera előtt kell elhaladniuk a nagyobb járműveknek. Nem lehet kikerülni.

A probléma tehát nem itt gyökeredzik. Vagy a vámon valóban be kell avatniuk a csempészeknek szinte mindenkit a bizniszbe. Másik lehetőség, hogy nem a határátkelőkön át érkezik a csempészáru.

Megtudjuk, a 135 kilométeres határra kevés járőr jut, s bár munkájukat a határállomásokon álló, 360 fokban forgatható, vagy a járőrkocsi tetejére telepített kamerák, éjjellátó eszközök segítik, a felderítés nem egyszerű. A Tisza partján horgászók mellett olykor „véletlenül" kiköt egy ladik, benne csempészcigivel. Ha lebukik is a pecás, azt mondja, épp most akarta értesíteni a határrendészeket. Ha nem fülelik le, a Tisza partját övező bokros, fás erdőben létesített folyosón közlekedve az árut a csempészbanda többi tagja juttatja el szállító járművekig. A vízen járőröző határvédők így nem vehetik őket észre.

Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt is elárulja, hogy a határterületeken szolgálatot teljesítő rendőrök rendszeresen találkoznak a zöldhatáron nagyobb mennyiségű, illegálisan becsempészett dohányáruval, amit a feketézők úgynevezett mesterkartonokban próbálnak áthozni többnyire gyalog, esetenként a határfolyókon, valamilyen úszó alkalmatosságon. A csempészek megpróbálják a cigarettát a magyar oldalon elrejteni, majd személygépkocsival, illetve kisbusszal továbbszállítani.

Kiss Nóra mindehhez hozzáteszi: az elkövetők nagyobb csoportokban, éjszaka, több száz, olykor egy-kétezer karton cigarettát hoznak be az országba. Az innenső oldalon várják őket a magyar bűnelkövetői körök megbízott tagjai, akik az így bejuttatott cigarettát a közeli településeken található családi házakban kialakított úgynevezett depókba szállítják. Ezekből az ukrán cigarettát személygépkocsikkal vagy kisteherautókkal viszik Budapest vagy más nagyvárosok piacaira.

Záhonyban halad át a vasútvonal a határon. A csempészek személyvonatok vagonjának tetejében található üregekben vagy az ülésekben is elrejtenek pár száz karton cigarettát, amelyeket a határátlépés után, de még az állomásra érkezés előtt kidobnak a vonatból.

Bár a határátkelőket figyelik, a feketézők ott is próbálkoznak. A trükkök közé tartozik, hogy a személygépkocsik kárpitjában, akkumulátorában, motorblokkjában, visszapillantó tükrében, a tehergépkocsik rakománya közé elrejtve vagy a jármű üregeiben hozzák át a cigit. A gyalogosok a testükre erősítve, úti holmiba és egyebekbe (üdítőitalos flakonba, savanyúságba, kenyérbe, tortába, cipőtalpba, gázpalackba, tűzoltó készülékbe) dugva; a zöldhatáron gyalogszerrel vagy kerékpárral áttolva hozzák be az árut.

Az elmúlt két és fél évben több mint hétezer esetben foglaltak le a pénzügyőrök az ukrán–magyar határátkelőkön cigarettát, 620 ezer doboznál is többet. A heti átlag 2013-ban és 2014-ben nagyjából ötezer, míg az idei év első félévében több mint 1400 doboz volt. A nagyobb mennyiség lefoglalása a zöldhatárhoz köthető, nem a határátkelőkhöz.

Cigarettával teli furgont Beregsurányban évek óta nem találtak, más kérdés, hogy az említett fortélyokkal naponta találkoznak; öt-tíz eljárást indítanak egy nap, ennek 99 százaléka dohányáruval kapcsolatos. – Uram, gondolja, ha kamionnyi cigarettát engednénk át naponta a határon, pár százezerért itt dolgoznánk? Megcsinálnánk három éjszakát, és kilépnénk a szolgálatból örökre – mondja indulatosan érdeklődésünkre egy határon dolgozó a munkácsi polgármester megállapítására.

Az állományban általános vélekedés: szemenszedett hazugság, becsületsértés a nyilatkozat, s nem tudják, a politikus miért ragadtatta erre magát. – Messziről jött ember azt mond, amit akar – fogalmaz egy másik forrásunk mérgesen. – Ki kell próbálni, milyen könnyű a munkánk, ennyi átokban élni naponta, amit ránk szórnak – céloz az autósok részéről őket érő atrocitásokra. Mintha csak igazolni akarná szavait, egy autós kezd el elégedetlenkedni, miért nem halad a sor a határnál. – Ha valakit elkapnak egy karton cigivel, azt „lelövik", aki meg kamionszám viszi a szajrét, azt hagyják – érzékelteti a büntetés (egy kartonért nagyjából húszezer forint bírság jár) nagyságát az ukrán–magyar kettős állampolgár férfi, s térünk egyben vissza a futni hagyott kamionosok históriájához.

Barabás községnél élénk gyalogos- és kerékpáros-forgalom fogad bennünket. Olykor megálló bicikliseket, a járda melletti bozótosban matató járókelőket látni, de hogy mit csinálnak, csak ők tudják. A faluban található nemzeti dohányboltot az élelmiszerbolt félreeső részében alakították ki, az egyik eladó elhúzható ajtóval tárja fel előttünk a kínálatot, ami sejteti az érdeklődést a védjegyes füstölnivaló iránt... Azt mondja, jobbára a rendőrök és a pénzügyőrök térnek be dohánycikkeket vásárolni, a helyiek legfeljebb az olcsó, sodorni való dohányt keresik.

Viktor Baloha, az ukrán parlament képviselője, az Egységes Centrum párt vezetője a napokban azt mondta: „Világosan értjük, hogy drogterjesztés és a csempészet a központi hatalom érdekeltsége nélkül nem létezhet; a határőrök segítik a csempészáru határon való átjuttatását, a rendőrség a határig történő szállítását, és ha ezek a szervek nem tennék lehetővé a csempészáru átvitelét a határon, akkor nem lenne csempészet."

Azaz, mégis nagyban megy a biznisz, illetve nagyban is. Ahogy Georg Spöttle biztonsági szakértő a TV2-nek fogalmazott: bár a magyar határőrök mindent megtesznek a csempészárunak az országba érkezése ellen, vélelmezi a korrupció lehetőségét is, amelyet szerinte fel sem lehet számolni. Ráadásul Ukrajna területén egész iparág épült ki a cigarettagyártásra. A vámosokat pénzfutárokkal küldött kenőpénzzel veszik meg, állította.

Erre reflektál, hogy Pintér Sándor belügyminiszter az ATV Híradó kérdésére elismerte: több mint harminc magyar határőrnél tartottak belső vizsgálatot cigarettacsempészet miatt a magyar–ukrán határnál. Néhányan lebuktak.

A hírre Orbán Viktor miniszterelnök is vizsgálatot rendelt el. Érdeklődtünk a tárcánál, hogy a rendőrök melyik határátkelőn teljesítettek szolgálatot, milyen szankciókat alkalmaztak velük szemben. A minisztérium sajtóosztálya csak annyit közölt: a kormányinfón elhangzottakon túl nem áll módjukban további részleteket közölni. Ott annyit mondtak, folyik a vizsgálat. – Visszaélésekről cigarettacsempészettel kapcsolatban nem tudunk. Az ukrán üggyel összefüggésben nem indult vizsgálat a vámhivatal egyetlen munkatársa ellen sem. Most sem, és három évre visszamenőleg sem – hangsúlyozta Kiss Nóra is.