Pedig ha a hazai pártok nem akarnak lemaradni, és az adott témákra a fiatalokhoz is eljutva kívánnak reagálni, akkor az eddiginél lényegesen gyorsabb gondolkodásmódra van szükség: az interneten egy adott eseményt nagyon hamar felkapnak, majd 48 óra múlva el is tűnik. „Ha valami történik 14 órakor USA-ban, az alig 10 perc múlva már Magyarországon van. Soha ilyen gyorsan nem terjedt még az információ. Ez megváltoztatja a logikát és a gondolkodást is, erre pedig egyik hazai párt sincsen felkészülve” – fejtegette Szabó Andrea.
Szerinte a pártoknak ki kell találniuk, hogy az általuk képviselt témákat hogyan tudnák 48 óra után is a köztudatban tartani, ehhez pedig kiemelkedően kreatív megoldásokra van szükség. Nagyon ismerniük kellene a fiatalok gondolkodásmódját, de ilyen párt – főleg az ismertebb, parlamentben is szereplők között – nem nagyon található.
A vizsgált fiatalokat társadalmi problémák lefordításával, tematizálásával lehet megszólítani, például ha egy párt elmondja a saját véleményét az oktatáspolitikával kapcsolatban, de nem régi hagyományos pártkommunikációval, hanem világossá, egyszerűvé, képszerűvé téve az üzenetét, majd ebből kiindulva próbálják üzenetüket eljuttatni a fiatalokhoz.
Szabó Andrea elmondta, hogy a legtöbb magyarországi párt ugyanakkor nem a fiatalokra koncentrál, hiszen őket a legnehezebb mozgósítani, az idősebbeknél sokkal kisebb befektetéssel tudnak sokkal nagyobb előnyöket elérni. A mostani legifjabb szavazók között a legnagyobb az apátia, őket lehet a legnehezebben a szavazófülkékhez csábítani. Ez pedig nemcsak a mostani egyetemista korúakra igaz, hanem a mérések alapján a náluk fiatalabb Facebook-generációra is.
A közösségi média – lévén elsődleges forrás a fiataloknál – szocializációs hatása ráadásul olyan erős, hogy nem valószínű annak bármilyen szintű kiváltása. Vagyis a Facebook szerepe, amennyiben nem szűnik meg, ugyanolyan erős lesz évek múlva is ennél a korosztálynál, legfeljebb más hasonló szocializációs forrás is megjelenik mellette.
