Egyre több gondot okoznak a lakatlan épületek

Az életveszélyes, romos házak ellehetetlenítik a helyi ingatlanpiacot is.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke lapunknak elmondta: roppant szomorú és nyomasztó helyzetnek tartja azt, hogy a falvak kiürülése figyelhető meg, a lakosság elöregedése vagy elvándorlása jellemző. Mint mondta, a jelenség egyik fő oka a munkahelyhiány. Sok településen infrastrukturális gondok vannak, nincs iskolai vagy óvodai ellátás sem. Ráadásul a prekoncepciók is gondokat okoznak: a vidéki élet meglehetősen súlyos leértékelődése tapasztalható. Az ország elhagyatottabb térségeiben az alacsony ár sem garancia a sikeres ingatlanértékesítésre, hiszen nincs kereslet az ilyen épületekre. A frekventált ipari vagy turisztikai térségekben viszont éppen ennek az ellenkezője történik – itt jóval nagyobb az igény az ingatlanok iránt.

69 ezer lakást idényszerűen vagy másodlagosként, általában üdülőként használnak, 26 ezret pedig irodaként, orvosi rendelőként, műhelyként hasznosítanak, de további 383 ezer ténylegesen üresen áll – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A nem lakott lakások száma tíz év alatt több mint 100 ezerrel, mintegy 30 százalékkal emelkedett, így 2011-re a teljes állományon belüli arányuk 9,2 százalékról 10,9 százalékra nőtt.

A lakatlan ingatlanok aránya az 500 fő alatti településeken a legmagasabb, meghaladja a 23 százalékot, de a százezer fősnél népesebb nagyvárosokban is átlag feletti, Budapesten pedig 13 százalékos az arány. A nem lakott lakások 92 százaléka magántulajdonban van, a fennmaradó 8 százalék az önkormányzatoké vagy más szervezeteké.

Az üres lakások között több az 50 évnél régebben, illetve az ezredforduló után épült ingatlan, az 1961 és 2000 között épülteket általában használják is.

Június elején ledőlt Kajdacson, a Hajnal utcában egy ház hátsó fala. Az épület telekhatáron állt, így a vályogfal a szomszéd udvarára dőlt – adta hírül a Teol.hu. Mint írták, a törmelék éppen az utat torlaszolta el, így a tulajdonos autója a garázsban rekedt.

Az épület bizonyosan életveszélyes, az önkormányzat ezért elkerítette és figyelmeztető táblát helyezett el. Ennél többet azonban nem tehetnek: a ház nem a benne élő férfié, ő – szavai szerint – a tulajdonosok engedélyével lakott ott, akiket egyébként lehetetlennek tűnt elérni. Tehát senki sem volt, akit arra kötelezhettek volna, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Bár korábban az önkormányzatnak is volt joga ilyen esetekben lépéseket tenni, ezeket az ügyeket jelenleg csak a Járási Hivatal Építésügyi Hatósága vizsgálhatja ki – addig pedig a szomszéd csak reménykedhet abban, hogy az épület nem omlik le teljesen.

Boda János, Kajdacs polgármestere az MNO-nak elmondta: az elmúlt körülbelül egy hónap alatt sok változás nem történt, leszámítva azt, hogy a törmeléket összeszedték, így a szomszéd ház lakója már ki tud állni az autójával. Azonban az épület tovább fog omlani, így remélik, hogy az építésügyi hatóság megadja a bontási engedélyt. Az egyik tulajdonos gyámság alatt van, a másik viszont – aki egyébként külföldön tartózkodik – jelezte, hogy ha meglesz az engedély, vállalja a bontás költségeit.

A polgármester elmondása szerint a faluban összesen négy-öt ház áll üresen, és kettő könnyen hasonló sorsa juthat. Ezeknek az épületeknek a tulajdonosai vagy nem tartózkodnak Kajdacson, vagy nincs pénzük arra, hogy felújítsák az épületet, valamint az is előfordul, hogy az örökösök nem foglalkoznak vele.

„Amellett, hogy ezek az ingatlanok balesetveszélyesek, a faluképet is rontják. Rendezetlenséget szül, ha ilyen ház vagy telek van a környéken, ráadásul ez alapvetően nem jellemző Kajdacsra” – tette hozzá Boda János.

A Lechner Lajos Tudásközpont oldalán található tájékoztatóban szereplő információk alapján a bontási engedélyezési eljárásban érdemi döntést az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozzák meg.

Nem csak Kajdacson okoznak problémát a lakatlan, omladozó épületek. Sipos Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi polgármestere lapunknak elmondta: a községben körülbelül 50-60 lakatlan, elhagyatott ház van, ezek pedig komoly problémákat okoznak. Az utóbbi időben az egyik lakás Tiszakesziben is összeomlott, éppen a szomszéd portájára, ám – mint mondta – ilyen esetekben az építésügyi hatóság hamar kiadja a bontási engedélyt. Azonban volt egy olyan – szintén balesetveszélyes – ház is, amelyet végül a szomszéd megvásárolt, így vetve véget a problémának.

Kiemelte, hogy leggyakrabban az elhanyagolt kertek miatt panaszkodnak az emberek, hiszen a hatalmas gazba hamar befészkelnek a patkányok, ennek eredményeként pedig később megjelennek a siklók is.

„Én sem örülnék, ha a szomszédomban egy elhanyagolt, romos épület lenne, ahonnan különféle élősködők járnak át a telkemre” – magyarázta a polgármester.

Hozzátette, hogy pár évvel ezelőtt könnyebb helyzetben voltak, hiszen akkor még felszólíthatták a tulajdonost, hogy szüntesse meg a problémát. Ha pedig az illető ezt nem tette meg, az önkormányzat intézkedett, a költségeket pedig utólag kiszámlázták. Azonban már megváltoztatták a jogszabályt, így hiába panaszkodnak a lakosok, az ilyen esetekkel szemben tehetetlenek.

Mint mondta, véleménye szerint azért gyakoriak az üres, elhagyatott házak a térségben, mert ezeket az épületeket rendkívül nehéz eladni. Jelenleg 50-60 lakás eladó Tiszakesziben, és rendszerint mélyen áron alul kelnek el az ingatlanok. Volt például egy olyan lakóház, amit éveken keresztül 8,5 millióért árultak, és végül 2,5 millióért váltak meg tőle a tulajdonosok.

Beák Attlia, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja lapunknak elmondta: alapvetően nagyon nehéz napjainkban vidéki ingatlant eladni. A sajtóban mást sem lehet olvasni, mint hogy meglódult az ingatlanpiac, ám gyakorlatilag néhány budapesti kerületet és nagyvárosok belvárosi lakásait kivéve 2008 óta nincs jelentős mozgás, vidéken tehát ugyanolyan nehéz értékesíteni a lakóházakat, mint az elmúlt öt év során bármikor – magyarázta.

Ráadásul most alapvetően a jól bérbe adható ingatlanokat keresik, ám ezeken a területeken csak nagyon ritkán zajlik olyan telepszerű építkezés, mint például Budapesten, az emberek pedig nem szívesen adják bérbe a családi házukat. Az évek alatt nagyon sok épület lett üres, melyeknek az állapota folyamatosan romlik, az időjárás megrongálja, a környékbeliek szétszedik, így pedig gyakorlatilag eladhatatlanná válik.

Ez pedig hatással lesz az egész falu ingatlanpiacára, hiszen senki sem akar olyan helyen élni, ahol pár ház már összedőlt. Az ingatlanokat – az adott település jellege és fekvése mellett – nyilván a lakókörnyezet is meghatározza – hangsúlyozta a szakember.

Mint Beák Attila mondta, amellett, hogy az esetek nagy részében a tulajdonosok meghaltak, az örökösök pedig nem foglalkoznak az épülettel, gyakori, hogy a ház a bankra szállt vagy végrehajtási jog van rajta, és ők nem tudják értékesíteni. Emellett a keleti régiókból sokszor nagyobb településekre költöznek, ahol több munkalehetőség van, így – miután nem tudják eladni az ingatlant – otthagyják, és évekig üresen áll, az épület állapota pedig folyamatosan romlik.

„Tavaly például hitelfedezeti célból értékeltem pár ingatlant Kelet-Magyarországon, és több olyan településen is áthaladtam, ahol körülbelül húsz ház van, ebből nyolcban laknak, a többit pedig szétszedték. Ezeket az épületeket nehéz úgy őrizni és karbantartani, hogy az meg is maradjon úgy, ahogy hátrahagyták. Vidéken – és főleg a kistelepüléseken – tehát teljesen más a helyzet, mint a fővárosban” – magyarázta a szakember.

Azok a külföldiek, akik Magyarországon vettek ingatlant, nyilván rendszeresen, de legalább évente párszor járnak az adott településre. Valamennyire tehát figyelik az állagát, és vélhetően tartózkodik az országban valaki, aki foglalkozik a fenntartással. Persze gyakran előfordul, hogy nem fizetik a közös költséget, vagy télen problémákat okoz a fagyás, de ezekben az esetekben teljesen más jellegű problémákról van szó.