Egyre több gondot okoznak a lakatlan épületek

Az életveszélyes, romos házak ellehetetlenítik a helyi ingatlanpiacot is.

Boda János, Kajdacs polgármestere az MNO-nak elmondta: az elmúlt körülbelül egy hónap alatt sok változás nem történt, leszámítva azt, hogy a törmeléket összeszedték, így a szomszéd ház lakója már ki tud állni az autójával. Azonban az épület tovább fog omlani, így remélik, hogy az építésügyi hatóság megadja a bontási engedélyt. Az egyik tulajdonos gyámság alatt van, a másik viszont – aki egyébként külföldön tartózkodik – jelezte, hogy ha meglesz az engedély, vállalja a bontás költségeit.

A polgármester elmondása szerint a faluban összesen négy-öt ház áll üresen, és kettő könnyen hasonló sorsa juthat. Ezeknek az épületeknek a tulajdonosai vagy nem tartózkodnak Kajdacson, vagy nincs pénzük arra, hogy felújítsák az épületet, valamint az is előfordul, hogy az örökösök nem foglalkoznak vele.

„Amellett, hogy ezek az ingatlanok balesetveszélyesek, a faluképet is rontják. Rendezetlenséget szül, ha ilyen ház vagy telek van a környéken, ráadásul ez alapvetően nem jellemző Kajdacsra” – tette hozzá Boda János.

A Lechner Lajos Tudásközpont oldalán található tájékoztatóban szereplő információk alapján a bontási engedélyezési eljárásban érdemi döntést az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozzák meg.

Nem csak Kajdacson okoznak problémát a lakatlan, omladozó épületek. Sipos Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi polgármestere lapunknak elmondta: a községben körülbelül 50-60 lakatlan, elhagyatott ház van, ezek pedig komoly problémákat okoznak. Az utóbbi időben az egyik lakás Tiszakesziben is összeomlott, éppen a szomszéd portájára, ám – mint mondta – ilyen esetekben az építésügyi hatóság hamar kiadja a bontási engedélyt. Azonban volt egy olyan – szintén balesetveszélyes – ház is, amelyet végül a szomszéd megvásárolt, így vetve véget a problémának.

Kiemelte, hogy leggyakrabban az elhanyagolt kertek miatt panaszkodnak az emberek, hiszen a hatalmas gazba hamar befészkelnek a patkányok, ennek eredményeként pedig később megjelennek a siklók is.

„Én sem örülnék, ha a szomszédomban egy elhanyagolt, romos épület lenne, ahonnan különféle élősködők járnak át a telkemre” – magyarázta a polgármester.

Hozzátette, hogy pár évvel ezelőtt könnyebb helyzetben voltak, hiszen akkor még felszólíthatták a tulajdonost, hogy szüntesse meg a problémát. Ha pedig az illető ezt nem tette meg, az önkormányzat intézkedett, a költségeket pedig utólag kiszámlázták. Azonban már megváltoztatták a jogszabályt, így hiába panaszkodnak a lakosok, az ilyen esetekkel szemben tehetetlenek.

Mint mondta, véleménye szerint azért gyakoriak az üres, elhagyatott házak a térségben, mert ezeket az épületeket rendkívül nehéz eladni. Jelenleg 50-60 lakás eladó Tiszakesziben, és rendszerint mélyen áron alul kelnek el az ingatlanok. Volt például egy olyan lakóház, amit éveken keresztül 8,5 millióért árultak, és végül 2,5 millióért váltak meg tőle a tulajdonosok.

Beák Attlia, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja lapunknak elmondta: alapvetően nagyon nehéz napjainkban vidéki ingatlant eladni. A sajtóban mást sem lehet olvasni, mint hogy meglódult az ingatlanpiac, ám gyakorlatilag néhány budapesti kerületet és nagyvárosok belvárosi lakásait kivéve 2008 óta nincs jelentős mozgás, vidéken tehát ugyanolyan nehéz értékesíteni a lakóházakat, mint az elmúlt öt év során bármikor – magyarázta.

Ráadásul most alapvetően a jól bérbe adható ingatlanokat keresik, ám ezeken a területeken csak nagyon ritkán zajlik olyan telepszerű építkezés, mint például Budapesten, az emberek pedig nem szívesen adják bérbe a családi házukat. Az évek alatt nagyon sok épület lett üres, melyeknek az állapota folyamatosan romlik, az időjárás megrongálja, a környékbeliek szétszedik, így pedig gyakorlatilag eladhatatlanná válik.

Ez pedig hatással lesz az egész falu ingatlanpiacára, hiszen senki sem akar olyan helyen élni, ahol pár ház már összedőlt. Az ingatlanokat – az adott település jellege és fekvése mellett – nyilván a lakókörnyezet is meghatározza – hangsúlyozta a szakember.

Mint Beák Attila mondta, amellett, hogy az esetek nagy részében a tulajdonosok meghaltak, az örökösök pedig nem foglalkoznak az épülettel, gyakori, hogy a ház a bankra szállt vagy végrehajtási jog van rajta, és ők nem tudják értékesíteni. Emellett a keleti régiókból sokszor nagyobb településekre költöznek, ahol több munkalehetőség van, így – miután nem tudják eladni az ingatlant – otthagyják, és évekig üresen áll, az épület állapota pedig folyamatosan romlik.

„Tavaly például hitelfedezeti célból értékeltem pár ingatlant Kelet-Magyarországon, és több olyan településen is áthaladtam, ahol körülbelül húsz ház van, ebből nyolcban laknak, a többit pedig szétszedték. Ezeket az épületeket nehéz úgy őrizni és karbantartani, hogy az meg is maradjon úgy, ahogy hátrahagyták. Vidéken – és főleg a kistelepüléseken – tehát teljesen más a helyzet, mint a fővárosban” – magyarázta a szakember.

Azok a külföldiek, akik Magyarországon vettek ingatlant, nyilván rendszeresen, de legalább évente párszor járnak az adott településre. Valamennyire tehát figyelik az állagát, és vélhetően tartózkodik az országban valaki, aki foglalkozik a fenntartással. Persze gyakran előfordul, hogy nem fizetik a közös költséget, vagy télen problémákat okoz a fagyás, de ezekben az esetekben teljesen más jellegű problémákról van szó.