Életének 91. évében, pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke – tájékoztatott Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke. A Magyar Országgyűlést Szabad előtt Fodor István (1989.10.–1990.06.) és Göncz Árpád (1990.06.–1990.08.) vezette.
Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon. Az érettségi 1942-es letétele után beadott felvételi kérelmeit az akkor hatályos zsidótörvény miatt elutasították, majd munkaszolgálaton is volt, innen 1944. március 15-én szökött meg. Ugyancsak szökéssel ért véget a 1945 márciusában történt kéthetes orosz kényszermunkája. 1945-től Budapesti Tudományegyetem történelem szakára járt, az ELTE-re átnevezett intézményben szerzett tanári és levéltárosi diplomát, az egyetemen oktatott a későbbiekben. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1998-ban rendes tagjává választotta. Tudományos munkássága mellett közéleti szerepet is vállalt: 1945 és 1946 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagja volt. Az \'56-os forradalom alatt az ELTE BTK Forradalmi Bizottságának tagjává választották. A forradalom leverése után zaklatták, de eljárás nem indult ellene. A politikai életbe csak 1987-ben tért vissza, amikor részt vett és felszólalt a lakiteleki találkozón. Ekkor a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe is, amelynek munkájában 1994-ig vett részt.
1990 májusától volt az Országgyűlés alelnöke, majd három hónap múltán átvette az Országgyűlés elnöki tisztségét, amelyet az első rendszerváltás utáni ciklus végéig viselt. Az 1994-es országgyűlési választáson az MDF országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1996-os pártszakadáskor az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppártnál (MDNP) kötött ki, ’97-ben a frakció egyik helyettes vezetője lett, amely tisztséget a ciklus végéig viselt. 1998-ban indult az országgyűlési választáson, de mandátumot nem szerzett. A pártban 1999-től nem volt aktív, majd 2011-ben kilépett, azután a Fidesz rendezvényeinek vendége lett.
Kutatási területe 1956 előtt a magyar gazdaság- és társadalomtörténet volt, ezt követően a magyar polgári átalakulás korszakában előtérbe került nemzeti és demokratikus törekvéseket helyezte vizsgálatai középpontjába. Szabad György foglalkozott az önálló államiság történeti kérdéseivel, valamint a parlamentáris kormányzati rendszerre alapozandó jogállamisággal és az abszolutista törekvések közötti konfliktusokkal.
Szabad Györgyöt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
In memoriam Szabad György
Magyarország polgárai, akik hazájuk sorsára sajátjukként tekintenek, megrendülten fogadják a hírt: Szabad György professzor úr, a nemzeti gondolat és az új magyar demokrácia egyik vezéralakja, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke a mai napon eltávozott közülünk.
A családtagok mögé sorakozva hajtunk fejet professzorunk, tanárunk, politikai szövetségesünk és barátunk emléke előtt.
Budapest, 2015. július 3.
Kövér László, Áder János, Orbán Viktor
