Hangsúlyozták, hogy „az aláírásgyűjtő kampánynak egyik, ha nem a legfontosabb kérdése épp ez a lehetőség volt, melyet negyedmillió magyar ember aláírásával támogatott”. Felidézték: szándékuk az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányzatra, a párt értékelése szerint a Kúria döntése újabb lehetőséget adott a Jobbik és a választók kezébe e cél elérése érdekében.
Az ellenzéki párt ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a Kúria elutasította a népszavazás lehetőségét a politikusok hozzátartozóinak nyilvános vagyonnyilatkozatáról. Mint közleményükben fogalmaztak, ez az ügy a Jobbiknak olyannyira sarkalatos kérdés, hogy a parlamenti pártok közül egyedül az ő képviselőik vállalták, hogy megismerhetővé teszik a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. „Meggyőződésünk, hogy a közélet megtisztításának egyik feltétele a politikusok családi vagyonának átláthatósága\" – fogalmaztak.
Hozzátették: a Jobbik a Kúria által is hivatkozott információs önrendelkezésről való alapjoggal visszaélés lehetőségének megszüntetése érdekében kezdeményezi az alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény olyan jellegű módosítását, hogy a feltett kérdés megfeleljen a Kúria által kifogásolt feltételeknek, így népszavazásra alkalmas legyen.
