Pluszpénz a leszakadókkal foglalkozó tanároknak

Az Akadémiától is állásfoglalást kérhet a publikációs tevékenységről az Oktatási Hivatal.

A pedagógusminősítési rendszer bevezetése óta egyre több tanár jut el az életpályamodell magasabb fokozataiba, idén januárban már több mint ötezren léptek a mesterpedagógusi kategóriába. Többek között a rájuk vonatkozó minősítési követelményeket tartalmazza az előmeneteli rendszer szabályait rögzítő kormányrendelet módosításának tervezete. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) július 16-i keltezésű előterjesztéséből kiderül, hogy míg a pedagógus I. és pedagógus II. fokozatokban a portfólió és az óralátogatásokon szerzett szakértői tapasztalat adja a minősítés alapját, addig a két felső fizetési kategóriát már szigorúbb követelmények árán lehet elérni.

A mester- és kutatótanári fokozatokhoz a minősítési eljárások során úgynevezett mesterpályázatot, illetve kutatótanár-pályázatot kell bemutatni, majd megvédeni. A dokumentumnak nemcsak a szakmai életút elemzését, önéletrajzot és bemutatóportfóliót kell tartalmazniuk, de az érintetteknek mester-, illetve kutatóprogramot is írniuk kell. Ráadásul nem elég egyszer letudni a feladatot: a pályázatokat a besorolástól számított öt év elteltével – az adott fokozat megerősítése érdekében – rendszeresen meg is kell majd újítani.
Kutatótanári szintre egyébként az előző lépcsőfok kihagyásával, pedagógus II.-ből is át lehet lépni, ha az illetőnek van tudományos fokozata, 14 év gyakorlata, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat. A publikációs tevékenység megfelelőségének megítéléséhez az előterjesztés szerint az Oktatási Hivatal (OH) megkeresésére a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) is állásfoglalást kell adnia. Rögzítették továbbá, hogy az amúgy is legalább háromfős minősítőbizottság a leendő kutatótanárok esetében egy MTA-delegálttal is kibővül.

Az értékelési követelmények nem változnak: a sikeres minősítéshez a pedagógus I. szintet célzó gyakornokoknak legalább 60, a pedagógus II. fokozathoz legalább 75, a legfelső két szint eléréséhez pedig minimum 85 százalékot kell teljesíteni. A következő évre vonatkozó minősítési tervről mindig június 20-ig dönt a miniszter. Lehetőség van a már elkészült portfóliók módosítására is: ha a tanár minősítése az év szeptember 1-jét követő időszakára esik, akkor augusztus 15-ig lehet változtatni a feltöltött szakmai anyagon.

Az előterjesztés kitér arra is, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógusoknak költségtérítés jár, amelynek összege – számla ellenében – minősítővizsgánként, minősítési eljárásonként legfeljebb 10 ezer forint. Azok, akik a nemzetiségi oktatásban, vagy a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézményekben látnak el szakértői munkát, tízezret meghaladó összeg térítését is igényelhetik. Jól járnak azok a tanárok is, akik a köznevelési hídprogramokban dolgoznak. Ismeretes, ezek a felzárkóztató évfolyamok azoknak a tanulóknak kínálnak lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak be középiskolába, vagy netán még az általános iskolát sem sikerült befejezniük. A hídprogramok problémás gyerekeivel foglalkozó pedagógusok számára a tervezet szerint a fenntartó programpótlékot állapíthat meg. A pótlék mértéke az illetményalap 20 százaléka, vagyis végzettségtől függően körülbelül bruttó 34–37 ezer forint havonta. A pluszpénz azonban csak akkor jár, ha az adott tanévben a tanulóik legalább 70 százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lép.

A tanárok bére egyébként szeptembertől ismét emelkedik: a főiskolát végzett pedagógusok fizetése 3,42 százalékkal, az egyetemi diplomásoké 3,72 százalékkal lesz több, mindez átlagosan bruttó 6–18 ezer forint közötti pluszpénzt jelent. A szaktárcától kapott adatok szerint az életpályamodell bevezetése óta összességében már igen jelentős növekményt könyvelhetnek el a tanárok, egyesek 70-80 százalékkal több pénzt visznek haza most, mint 2013 első felében.

Ősztől pedagógus I. kategóriában végzettségtől és a pályán töltött évek számától függően 144 ezertől 346 ezer forintig terjednek majd fizetések, míg a pedagógus II. kategória illetményei 257 és 387 ezer forint között alakulnak a következő tanévben. Mesterpedagógusi fokozatban 342 ezer forint és 463 ezer forint között alakulnak a bruttó bérek. A kutatótanári szinten pedig 377 ezertől 501 ezer forintig terjedő fizetések várhatók a jelenlegi 101 500 forintos vetítési alappal számítva. A pályakezdő gyakornokok illetménye középfokú végzettség esetén 121 ezer forint lesz ősztől, a főiskolai végzettségűek 171 ezer forintot kapnak, az egyetemi végzettségűek pedig 189 ezer forintot.

Januárban 22 ezer pedagógus váltott kategóriát: 17 551 fő került pedagógus II. fokozatba, 5195 fő pedig mesterpedagógus lett.