Közleményükben azt írták: „a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria [ ] 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot”. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.
A Kúria rögzítette azt is, hogy a jogegységi határozat emellett értelmezését adja a nemzetközi emberi jogi szerv döntése alapulvételével való felülvizsgálati eljárás és határozathozatal rendjének, tartalmának, korlátainak. Ebben a körben kifejtette, hogy a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatala nem közvetlenül az egyezmény alapján, hanem az emberi jogi szerv döntésének magyar jogrendszerbe beillesztésével, a büntetőeljárási törvény szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásával, az egyezménysértéssel nem érintett hatályos jogszabályok alkalmazásával történik.
A Kúria büntetőkollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt. Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb negyven év múlva vizsgálható.
Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourg-i bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A magyar szabályozás ez év januárjában Strasbourg döntése miatt akként módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Ilyenkor először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet elküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.
A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben a strasbourg-i döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának negyven évben való meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourg-i gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.
Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourg-i bíróság ítéletét, szembemegy a Büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását. Lázár jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával, és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.
