A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben a strasbourg-i döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának negyven évben való meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourg-i gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.
Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourg-i bíróság ítéletét, szembemegy a Büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását. Lázár jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával, és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.
