Érzékeny adatokat kért be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai pénzintézetektől – értesült a Magyar Nemzet. A jegybank ugyanis arra kíváncsi, hogy milyen nem vagy késedelmesen teljesítő ingatlanhitel-állományuk van a kereskedelmi bankoknak. Lapunk információi szerint az MNB két ízben is érdeklődött a hitelportfóliókról, amelyekkel kapcsolatban részletes adatokat kért. Úgy tudjuk, a második adatbekérésre azért volt szükség, mert egyes pénzintézetek összesített számokat küldtek meg a jegybanknak, amely emiatt legutóbbi levelében azt kérte, hogy ügyletekre lebontva kaphasson adatokat a bankoktól. Bár a pénzintézetek az ügyfelek személyes adatainak kitakarásával eleget tudnak tenni a Magyar Nemzeti Bank kérésének, az egyes projektek és ingatlanhitel-ügyletek már azonosíthatóvá válnak.
Tény, hogy a jegybank mint a hazai monetáris politika és bankrendszer legfontosabb felügyeleti szerve, jogosan kérhet információkat a hazai pénzintézetektől, mégis számos kérdést vet fel az adatigénylés. Az MNB százszázalékos tulajdonában van ugyanis a Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő (Mark) Zrt., amit azért hoztak létre tavaly év végén, hogy felgyorsítsa a bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését.
Ezt az úgynevezett rossz bank koncepciót Európa számos országában alkalmazták, bár ebben is hungarikumnak számít a magyar szabályozás. A Mark Zrt. sikerességének kulcsa a nem teljesítő vagy problémás ingatlanfedezetű portfóliók jó árazása, vagyis az, hogy az MNB cége ne fizessen többet az adott követelésért, mint amennyit az valójában ér. Ebben nagy segítséget jelenthet, ha a Mark Zrt. releváns piaci információkhoz juthatna a bankszektorról – túl azon, hogy ez az összeférhetetlenség gyanúját is felvetné. A pénzintézetek ugyanakkor abban érdekeltek, hogy a lehető legjobb áron adjanak túl a problémás hitelállományon, vagyis a veszteségeiket minimalizálják. A tételes banki információk ugyanakkor beleillenek a követeléskezelő cég profiljába is, mivel a Mark Zrt. honlapja szerint a „megvásárolt portfólióelemeket önálló és alapos értékelési folyamat után egyenként venné át”.
A piaci szereplők eleve kétségesen fogadták a Mark Zrt. novemberi megalakulását, hiszen a legtöbb uniós országban a válság kirobbanását követően alakítottak „rossz bankokat”, miután az ingatlanárak hirtelen bezuhantak, és emiatt a jelzálog-konstrukciók sok esetben elértéktelenedtek. Mivel a válságon nagyrészt már túljutott a legtöbb ország, és az ingatlanok is drágulni kezdtek, kérdéses, hogy milyen létjogosultsága van napjainkban egy követeléskezelő alapításának. A bankok ugyanis éveken keresztül tartották a rosszul teljesítő hiteleiket, amelyek most egyre értékesebbek. Bizonyos esetekben mégis megéri megszabadulni tőlük, hiszen ezzel egy sor adminisztratív költségtől is mentesül az adott pénzintézet.
Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) figyelmét is felkeltette a jegybank cége, bár az EKB a hivatalos tárgyalások tényét nem erősítette meg. Lapunk kérdésére ugyanakkor megjegyezte: az EKB felel azért, hogy az EU-országok jegybankjai eleget tegyenek az uniós szerződésben foglalt kötelezettségeiknek, ide „tartozik a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma is”. A Mark Zrt. lapunknak elismerte, hogy folyamatban vannak nemzetközi egyeztetések, amelyek lezárása után a harmadik negyedévben indulhatnak majd a banki felajánlások, az első üzletkötések pedig az év végére várhatók.
A bekért adatok ügyben megkerestük természetesen az MNB-t is, de a jegybank a hétfőn elküldött kérdéseinkre csak egy későbbi időpontra ígért választ.
