A piaci szereplők eleve kétségesen fogadták a Mark Zrt. novemberi megalakulását, hiszen a legtöbb uniós országban a válság kirobbanását követően alakítottak „rossz bankokat”, miután az ingatlanárak hirtelen bezuhantak, és emiatt a jelzálog-konstrukciók sok esetben elértéktelenedtek. Mivel a válságon nagyrészt már túljutott a legtöbb ország, és az ingatlanok is drágulni kezdtek, kérdéses, hogy milyen létjogosultsága van napjainkban egy követeléskezelő alapításának. A bankok ugyanis éveken keresztül tartották a rosszul teljesítő hiteleiket, amelyek most egyre értékesebbek. Bizonyos esetekben mégis megéri megszabadulni tőlük, hiszen ezzel egy sor adminisztratív költségtől is mentesül az adott pénzintézet.
Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) figyelmét is felkeltette a jegybank cége, bár az EKB a hivatalos tárgyalások tényét nem erősítette meg. Lapunk kérdésére ugyanakkor megjegyezte: az EKB felel azért, hogy az EU-országok jegybankjai eleget tegyenek az uniós szerződésben foglalt kötelezettségeiknek, ide „tartozik a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma is”. A Mark Zrt. lapunknak elismerte, hogy folyamatban vannak nemzetközi egyeztetések, amelyek lezárása után a harmadik negyedévben indulhatnak majd a banki felajánlások, az első üzletkötések pedig az év végére várhatók.
A bekért adatok ügyben megkerestük természetesen az MNB-t is, de a jegybank a hétfőn elküldött kérdéseinkre csak egy későbbi időpontra ígért választ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!