Háttérhatalom befolyásolja az MNB-t?

Hiába ígért korábban szigorú fellépést a Magyar Nemzeti Bank a tisztességtelen feltételeket diktáló autóhitelező társaságokkal szemben, mára kiderült, hogy valódi intézkedés nem történt.

Minden jel szerint könnyelmű ígéretet tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor nemrég azt közölte, hogy szigorúan fel fog lépni azokkal az autóhitelező cégekkel szemben, amelyek a Lombard Lízing (Lombard) Zrt.-vel azonos feltételeket diktálnak ügyfeleiknek. A Kúria ugyanis a Lombard esetében ezeket tisztességtelennek találta, ezért érvénytelenítette. Lapunk kiderítette: a jegybank ahelyett hogy az ítélet alapján a többi hitelezőt is rákényszerítené a jogszerű magatartásra, csak látszatmegoldásokkal próbálja elsimítani az ügyet.

A szegedi székhelyű Lombardnak a szóban forgó általános szerződési feltételeiről a Kúria egy július elején zárult közérdekű perben mondott ítéletet. A bíróság 24 pontban érvénytelenítette a társaság minden adósára meghatározott kikötéseit. Az eset után a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátó MNB is megszólalt, és felszólította a pénzintézetet, hogy azonnal módosítsa szerződéses feltételeit. Továbbá jelezte azt is, hogy a teljes pénzügyi szektor esetében hivatalos formában kezdeményezni fogja a Lombardéval azonos szerződési feltételek megszüntetését.

Az ellentmondást nem tűrő közlemény után néhány héttel lapunk – a szigorú intézkedésekről érdeklődve – megkereste a jegybankot. Rákérdeztünk egyebek között arra, összesen hány pénzintézettel lépnek kapcsolatba, és meddig adnak határidőt a társaságoknak a kikötéseik módosításra. Érdeklődtünk arról is, milyen szankció vár azokra a hitelezőkre, amelyek nem tesznek eleget a jegybank felszólításának, velük szemben kilátásba helyezhetik-e a tevékenységi engedélyük visszavonását. Hamar kiderült azonban, hogy hiába kérdeztük a jegybankot. Lapunknak küldött szűkszavú, néhány soros levelükben egyetlen kérdésünkre sem adtak választ, mindössze korábbi közleményüket ismételték meg.

A legnagyobb autóhitelező társaságokat is megkérdeztük minderről. Válaszaikból az derült ki, hogy az MNB még csak meg sem kereste őket. Helyettük a jegybank inkább a társaságok érdekeit védő Magyar Lízingszövetséghez fordult. Ezért a szakmai érdek-képviseleti szervezetnek is elküldtük ugyanazokat a kérdéseket, amiket korábban az MNB-nek tettünk fel. A szervezet megdöbbentő válaszokat adott.

Kiderült, hogy a jegybank a korábbi harcias közleményéhez képest már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg az autóhitelezőket tömörítő szövetséggel. Mindössze annyit kértek az autóhitelezőktől, hogy „tanulmányozzák a Lombard-perben hozott ítéletet, vizsgálják felül általános szerződési feltételeiket, s ha szükséges (sic!), akkor módosítsák azokat”. De ez még nem minden. A lízingszövetség főtitkára kérdésünkre azt is elárulta, hogy az MNB semmilyen határidőt nem szabott a hitelezőknek a módosításokra, és semmilyen szankciót nem helyezett kilátásba azokkal a lízingcégekkel szemben, amelyek esetleg megtagadják a módosítást. Vagyis az MNB a tevékenységi engedélyek visszavonásával sem fenyegette meg a pénzintézeteket.

Utóbbi azért húsba vágóan fontos, mert e szerint a felügyeletnek esze ágában sincs hatékony eszközökkel fellépni a tisztességtelenül működő társaságokkal szemben. Pedig a jogszabályok szerint egy társaság tevékenységi engedélye akár vissza is vonható, ha működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit. Márpedig ezek a pénzintézetek súlyosan sértik adósaik érdekeit, hiszen továbbra is alkalmazzák a Kúria által korábban tisztességtelennek nyilvánított kikötéseket. Ráadásul lapunk nemrég beszámolt arról, hogy a legnagyobb autóhitelezők szerződéses kikötései több pontban is megegyeznek a Kúria által érvénytelennek nyilvánított szerződéses feltételekkel.

De van némi remény. A társaságok közül ugyanis több jelezte lapunknak, hogy módosítani fogja feltételeit a Kúria ítéletének megfelelően. Azt azonban, hogy ezt mikor teszik meg, egyelőre nem tudni. Mindenesetre úgy tűnik, a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságtól, a Magyar Nemzeti Banktól nem kell tartaniuk.

Jelentős nyugdíj-hozzájárulásokkal jutalmazzák az MNB vezetőit és dolgozóit a fizetésen és a cafeterián felül – írta a Blikk. A lap számításai szerint éves szinten 380 millió forintot utalnak a jegybankosok önkéntes nyugdíjpénztárainak, és ebből csaknem 50 millió a 47 vezető beosztású munkatársnak jár. (MN)