Háttérhatalom befolyásolja az MNB-t?

Hiába ígért korábban szigorú fellépést a Magyar Nemzeti Bank a tisztességtelen feltételeket diktáló autóhitelező társaságokkal szemben, mára kiderült, hogy valódi intézkedés nem történt.

Horváth Csaba László
2015. 08. 24. 3:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden jel szerint könnyelmű ígéretet tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor nemrég azt közölte, hogy szigorúan fel fog lépni azokkal az autóhitelező cégekkel szemben, amelyek a Lombard Lízing (Lombard) Zrt.-vel azonos feltételeket diktálnak ügyfeleiknek. A Kúria ugyanis a Lombard esetében ezeket tisztességtelennek találta, ezért érvénytelenítette. Lapunk kiderítette: a jegybank ahelyett hogy az ítélet alapján a többi hitelezőt is rákényszerítené a jogszerű magatartásra, csak látszatmegoldásokkal próbálja elsimítani az ügyet.

A szegedi székhelyű Lombardnak a szóban forgó általános szerződési feltételeiről a Kúria egy július elején zárult közérdekű perben mondott ítéletet. A bíróság 24 pontban érvénytelenítette a társaság minden adósára meghatározott kikötéseit. Az eset után a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátó MNB is megszólalt, és felszólította a pénzintézetet, hogy azonnal módosítsa szerződéses feltételeit. Továbbá jelezte azt is, hogy a teljes pénzügyi szektor esetében hivatalos formában kezdeményezni fogja a Lombardéval azonos szerződési feltételek megszüntetését.

Az ellentmondást nem tűrő közlemény után néhány héttel lapunk – a szigorú intézkedésekről érdeklődve – megkereste a jegybankot. Rákérdeztünk egyebek között arra, összesen hány pénzintézettel lépnek kapcsolatba, és meddig adnak határidőt a társaságoknak a kikötéseik módosításra. Érdeklődtünk arról is, milyen szankció vár azokra a hitelezőkre, amelyek nem tesznek eleget a jegybank felszólításának, velük szemben kilátásba helyezhetik-e a tevékenységi engedélyük visszavonását. Hamar kiderült azonban, hogy hiába kérdeztük a jegybankot. Lapunknak küldött szűkszavú, néhány soros levelükben egyetlen kérdésünkre sem adtak választ, mindössze korábbi közleményüket ismételték meg.

A legnagyobb autóhitelező társaságokat is megkérdeztük minderről. Válaszaikból az derült ki, hogy az MNB még csak meg sem kereste őket. Helyettük a jegybank inkább a társaságok érdekeit védő Magyar Lízingszövetséghez fordult. Ezért a szakmai érdek-képviseleti szervezetnek is elküldtük ugyanazokat a kérdéseket, amiket korábban az MNB-nek tettünk fel. A szervezet megdöbbentő válaszokat adott.

Kiderült, hogy a jegybank a korábbi harcias közleményéhez képest már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg az autóhitelezőket tömörítő szövetséggel. Mindössze annyit kértek az autóhitelezőktől, hogy „tanulmányozzák a Lombard-perben hozott ítéletet, vizsgálják felül általános szerződési feltételeiket, s ha szükséges (sic!), akkor módosítsák azokat”. De ez még nem minden. A lízingszövetség főtitkára kérdésünkre azt is elárulta, hogy az MNB semmilyen határidőt nem szabott a hitelezőknek a módosításokra, és semmilyen szankciót nem helyezett kilátásba azokkal a lízingcégekkel szemben, amelyek esetleg megtagadják a módosítást. Vagyis az MNB a tevékenységi engedélyek visszavonásával sem fenyegette meg a pénzintézeteket.

Utóbbi azért húsba vágóan fontos, mert e szerint a felügyeletnek esze ágában sincs hatékony eszközökkel fellépni a tisztességtelenül működő társaságokkal szemben. Pedig a jogszabályok szerint egy társaság tevékenységi engedélye akár vissza is vonható, ha működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit. Márpedig ezek a pénzintézetek súlyosan sértik adósaik érdekeit, hiszen továbbra is alkalmazzák a Kúria által korábban tisztességtelennek nyilvánított kikötéseket. Ráadásul lapunk nemrég beszámolt arról, hogy a legnagyobb autóhitelezők szerződéses kikötései több pontban is megegyeznek a Kúria által érvénytelennek nyilvánított szerződéses feltételekkel.

De van némi remény. A társaságok közül ugyanis több jelezte lapunknak, hogy módosítani fogja feltételeit a Kúria ítéletének megfelelően. Azt azonban, hogy ezt mikor teszik meg, egyelőre nem tudni. Mindenesetre úgy tűnik, a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságtól, a Magyar Nemzeti Banktól nem kell tartaniuk.

Jelentős nyugdíj-hozzájárulásokkal jutalmazzák az MNB vezetőit és dolgozóit a fizetésen és a cafeterián felül – írta a Blikk. A lap számításai szerint éves szinten 380 millió forintot utalnak a jegybankosok önkéntes nyugdíjpénztárainak, és ebből csaknem 50 millió a 47 vezető beosztású munkatársnak jár. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.