Magyarázzák a bizonyítványt

Az elmúlt öt év átlagához képest is romlott a magyar- és matematikaérettségin nyújtott teljesítmény.

Csókás Adrienn
2015. 08. 17. 3:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden évben egyre rosszabb teljesítményt nyújtanak a magyar diákok az érettségin 2011 óta, az összesített átlag az elmúlt öt évben 3,65-ról 3,57-ra esett vissza – derült ki Rétvári Bence tájékoztatásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárát az LMP-s Ikotity István kérdezte az eredményekről, amelyek szerint az idei középszintű vizsgák magyarból és matematikából is gyengébben sikerültek, mint tavaly.

Az Oktatási Hivatal (OH) összesített adataiból kiderült, hogy a 2015-ös tavaszi vizsgaidőszak eredményei matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, kémiából, biológiából és németből is elmaradnak az elmúlt öt év átlagától. Legnagyobb mértékben a kémiaeredmények estek vissza. Angolból, fizikából és informatikából ugyanakkor egyre jobbak a gyerekek, főleg az informatikateljesítmény lett az idén kiugróan jó. A legtöbb tanulót érintő tíz tárgy egyikéből sem sikerült azonban elérni középszinten a négyes átlagot.

 

 

Rétvári Bence felhívta a figyelmet, hogy a diákok számára sem a követelmények, sem a felkészítés körülményei nem változtak lényegesen a kétszintű érettségivizsgák 2005. évi bevezetése óta. Bár az összes vizsgatárgyat figyelembe véve évről évre alacsonyabb a tanulói átlag, a szaktárca képviselője szerint nincs ok aggodalomra. Mint írta, kismértékű ingadozásról van szó, ami természetes folyamatnak tekinthető. Szerinte nem ad valós képet, ha csak az elmúlt öt év eredményeit vizsgáljuk, mert ha még korábbra tekintünk vissza, akkor nem tapasztalható lényegi javulás vagy romlás. Szerinte az eredmények a követelményrendszer kiszámíthatóságát és az érettségifelkészítés egyenletes színvonalát igazolják.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a 2012. évi őszi vizsgaidőszakban jelentős változás történt, amikor az elégséges osztályzat alsó határát 20-ról 25 százalékra emelték. Mint emlékezetes, Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár ezt a szigorítást csak egy majdani komplex érettségireform egyik első lépésének szánta, a követelményszintek további emeléséből viszont azóta sem lett semmi.

A további szigorításnak a tanárok sem hívei. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke azt mondta lapunknak, szerintük rossz lépés lenne, ha a mostaninál is többet követelnének a diákoktól a ketteshez, hiszen a vizsgajegyek tanúsága szerint a diákok felkészültségével így is baj van. – Szigorítás helyett én inkább annak vagyok a híve, hogy minél több diákot juttassunk el az érettségi megszerzéséig, aztán a felsőoktatásban legyenek komoly követelmények. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár és Balog Zoltán miniszter is felvetette a tananyag csökkentésének igényét. A jelenlegi általános- és középiskolai tananyag egész egyszerűen megtanulhatatlan – fogalmazott az érdekvédő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.