Balog Zoltán beszédében hangsúlyozta: az emlékmű támogatásával szeretnék elismerni, hogy Kanada az 1956-os forradalom és szabadságharc után 43 ezer magyart fogadott be. Emlékeztetett továbbá, hogy Kanada az '56-os magyarok segítését 2010-ben a történelmi öröksége részének nyilvánította. Ebben az ügyben is látszik, hogy milyen fontosak a magyar–kanadai kapcsolatok.
Az emlékmű tervezett építési költsége 4 millió kanadai dollár (csaknem 900 millió forint), amelynek megközelítőleg hetven százalékát a kanadai kormány fedezi. A hiányzó összeget alapvetően olyan magánszemélyek – és szervezeteik – adják, akik a kommunizmus miatt hagyták el hazájukat és Kanadában találtak otthonra. A magyar kormány felajánlásával Magyarország az emlékmű egyik legnagyobb támogatójává válik. Az emlékmű látványterve megtekinthető a www.tributetoliberty.ca/content/updated-memorial-design oldalon.
A Terror Háza Múzeumban tartott rendezvényen mások mellett részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Ódor Bálint, Magyarország kanadai nagykövete is.
Ludwik Klimkowski megköszönte a magyar kormány nagylelkű támogatását. Azt mondta: az emlékművel azt is szeretnék kifejezni, hogy Kanada a bevándorlók országa. Kanadában mintegy 8 millió olyan ember él, aki közvetlenül vagy közvetve érintett volt a kommunizmusban. Céljuk, hogy az emberekkel megismertessék a tényeket, és enyhítsék a túlélők nehézségeit.
Az alapítvány elnöke hozzátette: bízik benne, hogy a magyar forradalom jövő évi évfordulójára elkészülhet az emlékmű, amelynek a leleplezésére az alapítvány elnöke a magyar kormány képviselőit is meghívta.
Ludwik Klimkowski a Terror Háza Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a kanadaiak elismerését is tolmácsolta Schmidt Máriának, kiemelve, hogy sokkal több ilyen helyre lenne még szükség, mint ez a múzeum.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédét azzal kezdte, hogy felolvasott egy részletet Faludy György Jegyzetek az esőerdőből című munkájából. Emlékeztetett: az írót abban az Andrássy út 60. alatti épületben tartotta fogva az Államvédelmi Hatóság, amelyben ma a Terror Háza Múzeum van, majd Kanadába emigrált.
Kiemelte: a Terror Háza Múzeum célja az, hogy a nácik kegyetlensége mellett a kommunizmus „igazi természetére” is rávilágítson. Schmidt Mária hozzátette: bízik benne, hogy a kanadai emlékmű nyomán a jövő nemzedékei is tudni fogják, hogy „milyen nagy dolog szabad és demokratikus országban élni”.
Balog Zoltán beszédében kitért arra is, hogy a második világháború végével Magyarország sorsa „nem diktatúrából békébe, hanem diktatúrából diktatúrába vezetett”. Szembe kell nézni ezzel a történelmi tragédiával” – szögezte le.
A miniszter, a Gulág Emlékbizottság elnöke emlékeztetett arra is, hogy a kommunizmus áldozatainak 2015-ös emlékévét 2017. február 25-éig meghosszabbították. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy hamarosan a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja következik, amelyet augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartanak.
