A KSH számításai szerint tavaly augusztusban és szeptemberben egy átlagos iskolás tankönyvcsomagja közel 13 ezer forintba került; ruhára, cipőre 7 ezret költöttek a szülők; tanszerekre, írószerekre további 5 ezer forintot; míg a gyerekek étkezése újabb 7 ezer forintba került havonta fejenként. Aki magántanárhoz is járatta a gyerekét, az további 6 ezer forint kiadással is számolhatott.
2014 augusztusában és szeptemberében az egy iskolást nevelő háztartások költsége havi 19,2 ezer forint volt. A két iskolást eltartó háztartásokat már havi 27,8 ezer forint összeg terhelte, míg azokban a családokban, ahol három vagy annál több iskolás gyermek van, az iskolai kiadás havi 35 ezer forintot tett ki – részletezi a jelentés. A szülők iskolázottsága szerint is megfigyelhető különbség: a közép- vagy felsőfokú végzettségű szülők kb. havi 19 ezer forintot fordítottak tavaly egy gyermek tanévkezdésére, míg az alapfokú végzettségűek 13 ezret tudtak költeni ugyanerre.
Mint kiderült, településtípusonként is eltérnek a családok kiadásai: a városokban élők az átlagos kiadásoknál 8–18 százalékkal többet költöttek az iskolakezdés időszakában minden egyes gyermekükre, míg a községekben élők 22 százalékkal kevesebb pénzt adtak ki a szokásosnál. Az összesített iskolakezdési adatok szerint elmondható, hogy 2014-ben minden háztartástípusban másfélszer nagyobbak voltak a tanévkezdési kiadások, mint az év többi időszakában regisztrált átlagos költségek.
A KSH tanulmánya felidézi: Magyarországon 1,02 millió háztartásban összesen 1,6 millió iskolás gyermek él. A háztartások 56,8 százalékában egy, 33,7 százalékában kettő, 9,5 százalékában három iskolást nevelnek, családonként 1,6 fő jár iskolába.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a költségekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: az iskolák és óvodák szeptemberi „pénzbeszedő mozgalma” törvénysértő, a vonatkozó szabályok szerint ugyanis az ingyenes köznevelésben nem kérhető a szülőktől kötelező jelleggel semmilyen extra hozzájárulás.
