Ingyenes a magyar köznevelés, ennek ellenére komoly többletkiadásokkal jár a családoknak a gyerekek iskoláztatása, és nem csak a tanévkezdések idején. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egész évben átlagosan havi 15,7 ezer forintos anyagi többletterhet jelent a háztartásoknak az iskola, egy-egy gyerekre 10,8 ezer forintot költöttek 2014 minden egyes hónapjában.
A Statisztikai Tükör adatai szerint a gyermekek iskoláztatási költsége a háztartások teljes havi kiadásának 6,2 százaléka volt tavaly, e kiadások azonban az év során nem egyenletesen jelentkeztek: értelemszerűen augusztusban és szeptemberben voltak a legnagyobbak, amikor a családok teljes büdzséjének 11,5, illetve 8,2 százalékát kellett tanszerekre fordítani. Ez családonként átlagosan 24,2 ezer forintot jelentett, gyerekenként 16,2 ezret. A kiadások mértéke nagyban függ a családtagok számától is: minél több gyereket vállalnak a szülők, annál kevesebb pénz jut egy-egy gyermek beiskolázására. A 2014/15-ös tanév indulásakor például az egyke gyermekekre fejenként csaknem 20 ezer forint jutott, míg a nagycsaládosok esetében a 10 ezret sem érte el ez az összeg.
A jelentés kiemeli: a kiadások számításánál az alapjában szükséges dolgokon túl (tankönyv, tanszer, iskolatáska, sportszer, hangszer) olyan járulékos költségeket is számbavettek, mint a ruha- és cipővásárlások, az oktatáshoz kapcsolódó egyéb költségek (osztálypénz, kirándulás, alapítványi hozzájárulások, magántanárok és nyelvtanárok díja), illetve az étkezési kiadások.
A nagycsaládosok körében megfigyelték, hogy magas az étkezési költségek aránya, az átlagosnál kisebb összeget fordítanak viszont gyermekeik ruházkodására. Az egy és két gyermeket nevelő családok iskolakezdési kiadásainak több mint egyharmadát pedig a tankönyvek vásárlása teszi ki. Mindezt magyarázza, hogy a három- és többgyermekesek, valamint a rászorulók minden évben ingyen jutnak a könyvekhez. Jelentősen lefaragja a költségeket a térítésmentes tankönyvellátás kiterjesztése is: tavaly az általános iskolák I. és II., idén pedig már a III. évfolyamának valamennyi diákja ingyen kapja a tankönyvcsomagokat.
A KSH számításai szerint tavaly augusztusban és szeptemberben egy átlagos iskolás tankönyvcsomagja közel 13 ezer forintba került; ruhára, cipőre 7 ezret költöttek a szülők; tanszerekre, írószerekre további 5 ezer forintot; míg a gyerekek étkezése újabb 7 ezer forintba került havonta fejenként. Aki magántanárhoz is járatta a gyerekét, az további 6 ezer forint kiadással is számolhatott.
2014 augusztusában és szeptemberében az egy iskolást nevelő háztartások költsége havi 19,2 ezer forint volt. A két iskolást eltartó háztartásokat már havi 27,8 ezer forint összeg terhelte, míg azokban a családokban, ahol három vagy annál több iskolás gyermek van, az iskolai kiadás havi 35 ezer forintot tett ki – részletezi a jelentés. A szülők iskolázottsága szerint is megfigyelhető különbség: a közép- vagy felsőfokú végzettségű szülők kb. havi 19 ezer forintot fordítottak tavaly egy gyermek tanévkezdésére, míg az alapfokú végzettségűek 13 ezret tudtak költeni ugyanerre.
Mint kiderült, településtípusonként is eltérnek a családok kiadásai: a városokban élők az átlagos kiadásoknál 8–18 százalékkal többet költöttek az iskolakezdés időszakában minden egyes gyermekükre, míg a községekben élők 22 százalékkal kevesebb pénzt adtak ki a szokásosnál. Az összesített iskolakezdési adatok szerint elmondható, hogy 2014-ben minden háztartástípusban másfélszer nagyobbak voltak a tanévkezdési kiadások, mint az év többi időszakában regisztrált átlagos költségek.
A KSH tanulmánya felidézi: Magyarországon 1,02 millió háztartásban összesen 1,6 millió iskolás gyermek él. A háztartások 56,8 százalékában egy, 33,7 százalékában kettő, 9,5 százalékában három iskolást nevelnek, családonként 1,6 fő jár iskolába.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a költségekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: az iskolák és óvodák szeptemberi „pénzbeszedő mozgalma” törvénysértő, a vonatkozó szabályok szerint ugyanis az ingyenes köznevelésben nem kérhető a szülőktől kötelező jelleggel semmilyen extra hozzájárulás.
Az iskolák többségében évtizedek óta bevett szokásként szedett osztálypénzt is kizárólag önkéntes alapon lenne szabad kérni. – A szülő nem mérlegelheti, hogy megvásárolja-e a gyermeke oktatásához szükséges, tantervben előírt tanszereket, tankönyveket, felszereléseket, de megtagadhatja az indokolatlan iskolai pénzkövetelések kifizetését. Ha a szülők úgy érzik, hogy az iskola által előírt eszközök feleslegesek vagy drágák, akkor forduljanak a fenntartóhoz, majd a területileg illetékes kormányhivatalhoz panasszal – tanácsolja a szervezet.
