A Magyar Tudományos Akadémia és a fiatalok munkaerőpiaci helyzete: ismét megjelent a Polgári Szemle

Két friss tanulmány is fontos tükröt tart Magyarország elé: az egyik a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét elemzi, a másik a Magyar Tudományos Akadémia teljesítményét és megújulási kényszerét vizsgálja.

2025. 10. 16. 13:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Polgári Szemle bemutatóján a lap főszerkesztője, Lentner Csaba elmondta, a most megjelent lapszám fő témája a munkaerőpiac és a tudomány. 

Lentner Csaba (Forrás: HírTV)

Ennek kapcsán a professzor a Magyar Tudományos Akadémia működésével és helyzetével kapcsolatban mutatott be egy kutatást. 

A nemzetközi eredmények alapján az látható, hogy Magyarország mind a környező, mind pedig az erősen fejlődő országhoz képest lemaradást mutat 

– jelentette ki Lentner. Hozzátette, a tudásversenyben Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémiának köszönhetően egyre inkább alulmaradt. 

Az eseményen Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, 

2010-ben Európa legrosszabb munkaerőpiaci helyzete volt Magyarországon, amit az elmúlt 15 évben egy felívelő pálya váltott fel, amit a koronavírus sem tört meg.

Szalai Piroska szerint egyetlen szegmens van, ahol  nem érte el az uniós átlagot hazánk a munkaerőpiac tekintetében, ez pedig a fiatalok foglalkoztatása. 

Dolgozó diákok, tanuló fiatalok – a jövő munkaerőpiacának hősei

A Polgári Szemle egyik legfrissebb tanulmánya, Szalai Piroska és Varga Mátyás Zsolt írása átfogó képet ad arról, miként próbálnak a fiatalok lavírozni tanulás és munkavállalás között. A szerzők szerint azok az országok járnak elöl, ahol a tanulás melletti részmunkaidős foglalkoztatás kultúrája erős. Azaz 

ahol a diákmunka nem kényszer, hanem a szakmai beilleszkedés előszobája.

Az Eurostat adatai alapján Magyarország fiatalfoglalkoztatási mutatói az uniós középmezőnyben helyezkednek el, ugyanakkor a részmunkaidős és rugalmas, tanulás melletti munkavégzés aránya még mindig alacsony.

Szalai és Varga kutatása szerint a tanulás melletti munkavállalás erősíti a munkaerőpiaci integrációt, csökkenti a későbbi munkanélküliségi kockázatot, és fejleszti a fiatalok önállóságát. A legnagyobb veszélyt pedig az úgynevezett NEET-csoport (azok a fiatalok, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak) aránya jelenti – ez ugyanis nemcsak gazdasági, hanem társadalmi leszakadási kockázat is.

Akadémiai önvizsgálat

Ugyancsak a Polgári Szemle legújabb számában jelent meg Lentner Csaba tanulmánya A Magyar Tudományos Akadémia megújításáért II. címmel, amely az MTA működését és tudományos teljesítményét vizsgálja.

Lentner szerint a magyar akadémiai rendszer súlyos strukturális és teljesítménybeli válságban van: 

az akadémikusok átlagosan kevesebb nemzetközi rangú publikációt jegyeznek, mint amennyi egy világszínvonalú tudományos közösségben elvárható lenne.

A vizsgálat szerint az MTA tagjainak tudományos teljesítménye a világátlag mintegy 39 százaléka, a gazdaság- és jogtudományok területén pedig mindössze 12 százalék. Ez nemcsak statisztika: a tudományos versenyképesség hiánya hosszú távon az ország innovációs erejét is gyengíti.

A szerző javaslata egyértelmű: átlátható, teljesítményalapú értékelési rendszert kell bevezetni az Akadémián, amely nem a személyes kapcsolatokra, hanem a mérhető tudományos eredményekre épül. Lentner Csaba professzor szerint

 az akadémiai kiválasztás és előmenetel csak így válhat hitelesen érdemelvűvé, és csak így töltheti be valóban a nemzeti tudás elitjének szerepét.

Két világ, egy kihívás

A két tanulmány ugyan két külön területet vizsgál – a fiatalokat és a tudományos elitet –, de közös bennük a felismerés: Magyarország jövője a tudás, a munka és a teljesítmény egyensúlyán múlik.

A fiataloknak lehetőséget kell adni, hogy dolgozzanak és tanuljanak egyszerre, a tudományos intézményeknek pedig meg kell mutatniuk, hogy a közpénzből fenntartott tudás valóban nemzetépítő érték.

Ahogy a Polgári Szemle írásai is üzenik: a jövő Magyarországa csak akkor lesz versenyképes, ha a szorgalom, az érdem és a tehetség újra központi értékké válik – az iskolában, a munkahelyen és az Akadémia falain belül is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kallus György)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.