Megfordultak a trendek – sokkal kisebb Magyarország aszálykitettsége

A mezőgazdaság az éghajlati változásoknak egyik leginkább kitett ágazat. A versenyképesség megőrzése érdekében az ágazatot fel kell készíteni egy adott évi aszály hatásainak enyhítésére – közölte Nagy István.

Ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik Fotó: MTI / Oláh Tibor

A kormány intézkedéseinek köszönhetően ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik, és az idén, amikor Európa legforróbb nyara volt, 200 ezer hektárral kisebb területen volt aszálykár, mint a 2022-es nagy aszály idején – mondta az agrárminiszter Vajszlón. Nagy István a délnyugat-baranyai, ormánsági településen egy fejlesztési forrásokból megvalósított öntözőrendszer átadásán kiemelte: az éghajlatváltozás negatív következményeit az Agrárminisztérium időben érzékelte, ezért alakították meg az aszályvédelmi operatív törzset, és biztosítottak 4,3 milliárd forintot azonnali intézkedések végrehajtására.

Az öntözőcsatornáknak kiemelt szerep jut az aszály elleni védekezésben
Fotó: Feol / Pesti Tamás 

A mezőgazdaságot fel kell készíteni az aszály hatásainak enyhítésére

Kifejtette: az utóbbi években a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően 

• 1050 millió köbméternyi vizet sikerült felfogni, 
• 848 kilométernyi csatornaszakaszt tisztítottak meg és tették alkalmassá arra, hogy betárazzák a vizet, 
• 157,5 millió köbméternyi holtágat és tározót vontak be a vízpótlásba, továbbá 
• 1672 vízügyi szakember dolgozott éjjel-nappal az aszálykárok megelőzésén, enyhítésén. 

Mindezeknek köszönhető, hogy a 2022-es első nagy történelmi aszályhoz képest, az idén 200 ezer hektárral kevesebb területet érintett aszálykár Magyarországon – mondta a tárcavezető.

– Megfordítottunk trendeket, gondolkodásmódokat állítottunk át azért, hogy hogyan is kell a vízzel bánni, hogyan kell a vízzel gazdálkodni – fogalmazott, kiemelve, hogy ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint ami beérkezik, és „már látszik, hogy őrizzük, gazdálkodunk vele, tárazzuk a vizet, s oda tudjuk vezetni, ott tudjuk biztosítani, ahol épp a legnagyobb szükség van rá”.

Rámutatott: mivel a mezőgazdaság az éghajlati változásoknak egyik leginkább kitett ágazat, a versenyképesség megőrzése érdekében az ágazatot fel kell készíteni egy adott évi aszály hatásainak enyhítésére és a kialakuló vízhiányos állapot hosszú távú kezelésére.

Kulcsszerepben a természetes vizes élőhelyek

E célokat eszközbeszerzésekkel, rendszerfejlesztésekkel, az érintett ágazatok szereplőinek együttműködésével lehet elérni – mondta, kiemelve, hogy a megoldásban kulcsszerepet játszanak a természetes vizes élőhelyek, amelyek nem csak a szomszédos mezőgazdasági területek vízellátását javítják, csökkentik a légköri aszály kialakulásának lehetőségeit, és kedvezően befolyásolják a nyári csapadékképződést is.

A természetes vizes élőhelyek helyreállítása ma már nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is indokolt, a legnagyobb potenciált pedig azok a mélyen fekvő területek jelentik, amelyeket időszakosan víz borít – hívta fel a figyelmet. Ezeknek a gyenge termőképességű földeknek a művelésből való kivonása hosszú távon megtérülhet, hiszen javítja a táj vízhasználatát, vízháztartását, enyhíti a kiszáradást és kedvező hatással bír a helyi mikroklímára is – jelezte.

Közölte, hogy a kormány olyan programok indításában érdekelt, amelyek egyszerre segítik a gazdákat és a vízügyi ágazat szereplőit: ezért alakult meg az operatív törzs és ebben segít az Agroökológiai program vagy a Vizet a tájba program is. 

Az idén májusban meghirdetett aszályveszélyhelyzet kapcsán átvállalták a gazdák öntözővízköltségét mintegy 10 milliárd forint összegben, és mintegy 4,7 milliárd forintot fordítottak vízmegtartási beruházásokra, így elindultak a vízpótlás bővítéséhez szükséges vízépítési, gépészeti tárgyú beavatkozások is – sorolta.

Megduplázták az öntözött területeket

Szeptember elejéig az elöntésre felajánlott területek elérték a 336 hektárt, a csatornafeltöltési igények pedig összesen 1278 kilométernyi szakaszt jelentenek – rögzítette, kiemelve, hogy az elmúlt bő tíz évben több mint 1300 termelői, vízgazdálkodási projektet támogatott az agrártárca, összesen 178 milliárd forintnyi összegben.

Mindezek eredményeként megduplázták az eddig öntözött területeket, megújították a régi öntözési infrastruktúrát – emelte ki, hozzáfűzve, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha az öntözni kívánó gazdák a rendelkezésre álló vízkészlettel közösen gazdálkodnak.

Növeli a hatékonyságot, ha az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik a gazdák, ezért támogatják az öntözési közösségek megalakulását – mondta, hozzátéve, hogy több mint 130 öntözési közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást 10 milliárd forintnyi összegben.

A fejlesztések a vidéki valóságot és gazdaságot támogatják

A vajszlói projekt kapcsán közölte: az Ormánsági Öntöző Kft. a vidékfejlesztési programban nyert el másfél milliárd forintot meghaladó összegű támogatást a 2,2 milliárdos öntözésfejlesztési projektjére, ennek köszönhetően pedig 192 hektárnyi, eddig öntözés nélküli területre telepítettek új öntözőberendezéseket, létesítettek víztározókat szivattyúkkal és csővezetékekkel.

Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: ezek a fejlesztések az emberek hétköznapjait, a vidéki valóságot és gazdaságot támogatják, s azokat az embereket – jelenleg harminc családot – szolgálják, akik a céghez kötődnek. A támogatások segítségével a magyar mezőgazdaság versenyképesebb lesz – emelte ki.

Baksa Zsolt László, az öntözött területeket kezelő Szentlőrinci Szolanum Kft. és a projektet beruházó Ormánsági Öntöző Kft. tulajdonosa azt emelte ki, hogy fúrt kutak, víztározók létesültek, az öntözést pedig a legmodernebb technológiai vezérléssel, akár mobiltelefonokról irányítva lehet végrehajtani. Hozzáfűzte: az öntözött területeken vetőmagokat fognak termeszteni, amelyet saját üzemükben dolgoznak fel.

A Szentlőrinci Szolanum Kft. a nyilvános cégadatok szerint 2024-ben 1,056 milliárd forint nettó árbevétel mellett 35 millió forint nyereséget, míg egy évvel korábban 1,080 milliárd bevételt és 107 millió forint profitot ért el.