Egyre kevésbé valósul meg napjainkban a klebelsbergi népiskola alapelve, miszerint „az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerekek számára gyalog is elérhető”. A vidék elöregedése miatt sorra zártak be ugyanis a falusi kis iskolák az elmúlt évtizedben. Néhány településen azonban a mostani tanévben sikerült újraindítani az előzőleg beszüntetett tanítást, és van, ahol korábban szinte biztos volt a bezárás, majd mégis növelni tudták a gyereklétszámot.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) lapunkat arról tájékoztatta, hogy az általa fenntartott 2200 iskola több mint ötezer feladatellátási helye közül ebben a tanévben 584 helyszínen folyik kizárólag alsó tagozatos oktatás. A legtöbb kis iskola Pest megyében működik, ahol 71 telephelyen indult meg az alsós tanítás szeptemberben, de sok intézményt sikerült megőrizni Borsodban is, itt összesen 50 feladatellátási hely működik jelenleg, köztük olyan apró településeken, mint az alig 500 lelkes Kelemér, vagy a mintegy 300 lakost számláló Nyomár. A legkevesebb kis iskola Heves, Csongrád és Zala megyében maradt meg, ezekben a térségekben 15-15 önálló alsó tagozat szerepel a Klik adatbázisában.
Az iskolafenntartó jelezte: a kistelepülések elnéptelenedése és elszegényedése ellenére van néhány falu, ahol sikerült újranyitni a korábban már bezárt helyi iskolát. Ilyen például a 300 lakosú Füzérkomlós, illetve a 750 lelkes Bársonyos. Igaz, az iskolák nem önállóan, hanem valamely nagyobb székhelyintézmény telephelyeként működnek, de a lényeg, hogy a tanítás újra elérhető helyben. A bársonyosi iskolában azt mondták lapunknak, hogy 2013-ban beszüntették az oktatást, mivel a gyerekek annyira elfogytak, hogy a harmadik osztályba már egyetlen diák sem iratkozott volna be. A szomszédos Keréktelekivel együtt működtetett iskolának így nem volt szüksége több telephelyre. Ugyan a gyerekek ma sem tolonganak Bársonyoson, erre a tanévre újra sikerült összeszedni annyi diákot, ahánnyal a jogszabályok már lehetővé teszik az iskola indítását: az alsó tagozat összevonva indulhatott el, mindössze 12 kisdiákkal, akiket két pedagógus tanít. Mint ismert, a köznevelési törvény előírása szerint akkor lehet alsó tagozatot indítani, ha azt legalább nyolc megfelelő korú gyermek szülei igénylik.
Új első osztályt indított szeptemberben a Szabolcs megyei Cégénydányád is, ahol eddig csak felső tagozat működött, mert az alsósok a közeli szamossályi telephelyen tanultak, miután a környék települései csak egymással összefogva tudtak „előteremteni” kellő számú gyereket.
Megmenekült a hatszáz lelkes Kuncsorba iskolája is, ahol Rusz Tamásné igazgató két évvel ezelőtt szinte biztos volt benne, hogy utolsó tanévüket zárják, tekintve, hogy az iskolának mindösszesen hat tanulója volt, utánpótlásra pedig nem számíthattak. A maroknyi diák mindennapjait vezénylő, kétfős tanári kar azonban mindent megtett, hogy a helyi szülőket meggyőzze, ne vigyék el a gyerekeket a közeli városok nagyobb iskoláiba, és végül sikerrel jártak, legalábbis egyelőre.
– Nagyon szeretnénk bebizonyítani a környékbeli családoknak, hogy kis iskolában is lehet színvonalas az oktatás, sőt, a barátságos légkör, a gyerekekre jutó bőséges figyelem és az egyéni bánásmód kifejezetten előnyös lehet például a tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára. Bár a megszűnés veszélye folyamatosan a fejünk felett lebegett, némileg növelni tudtuk a kritikus létszámot. Jelenleg 10 diákot tanítunk: az elsős, a másodikos és a harmadikos „osztály” 3-3 főből áll, míg a negyedik évfolyamot egy szem gyerkőc képviseli – mondta Rusz Tamásné, hozzátéve, jelenleg az örményesi Szalai Sándor Általános Iskola részeként működnek, és összevont csoportban tanítják a gyerekeket.
Niklán ugyanakkor nem voltak szerencsések az iskola vezetői, idén szeptemberben itt már nem nyithatta meg kapuit az intézmény. Korábban a baptista egyház üzemeltette az iskolát, majd a feladat tavaly a Klikhez került, de a gyereklétszám folyamatos apadását nem sikerült megállítani.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adatai szerint egyébként 2003 és 2010 között 163 kis iskola kapujára került lakat, ezért 2011-ben már külön költségvetési forrás szolgálta ezek megmentését. Az akkor elkülönített 300 millió forintból négy település – Érnagypatak, Lipót, Pecöl és Siklósnagyfalu – indíthatta újra a korábban megszüntetett oktatást, és további 24 falu kapott segítséget, hogy elkerülje a fenyegető bezárást. 2013 őszén újabb öt településen – Gáborján, Medgyesbodzás, Nyírderzs, Mezőkomárom és Nárai falvakban – indították újra az oktatást, a törekvések ellenére ugyanakkor a magyar falvak csaknem felében már semmilyen iskola nincsen.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke arról tájékoztatta lapunkat: utoljára 2013-ban készítettek összesítést a megyei köznevelés-fejlesztési tervek adatai alapján, de a helyzet érdemben azóta sem változott. Az akkori adatok szerint az ország 2808 faluja közül 1294 településen, vagyis a falvak 46 százalékában egyáltalán nem volt iskola, további 15 százalékban legfeljebb hét évfolyam működött, és mindössze a falvak 39 százaléka bírt olyan köznevelési intézménnyel, ahol mind a nyolc évfolyamon biztosítani tudták az általános iskolai tanítást. A legrosszabb helyzet Zala megyében állt elő, ahol a falvak 74 százalékában semmilyen oktatásra nem volt lehetőség, de Baranya és Vas megyében is hasonlóan magas, 72 százalékos volt az iskola nélküli falvak aránya. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze 7, Pest megyében pedig 8 százalékos volt ez az arány.
