Hatszáz kis iskola még kitart

A faluszövetség szerint a települések csaknem felében nincs oktatás.

Új első osztályt indított szeptemberben a Szabolcs megyei Cégénydányád is, ahol eddig csak felső tagozat működött, mert az alsósok a közeli szamossályi telephelyen tanultak, miután a környék települései csak egymással összefogva tudtak „előteremteni” kellő számú gyereket.

Megmenekült a hatszáz lelkes Kuncsorba iskolája is, ahol Rusz Tamásné igazgató két évvel ezelőtt szinte biztos volt benne, hogy utolsó tanévüket zárják, tekintve, hogy az iskolának mindösszesen hat tanulója volt, utánpótlásra pedig nem számíthattak. A maroknyi diák mindennapjait vezénylő, kétfős tanári kar azonban mindent megtett, hogy a helyi szülőket meggyőzze, ne vigyék el a gyerekeket a közeli városok nagyobb iskoláiba, és végül sikerrel jártak, legalábbis egyelőre.

– Nagyon szeretnénk bebizonyítani a környékbeli családoknak, hogy kis iskolában is lehet színvonalas az oktatás, sőt, a barátságos légkör, a gyerekekre jutó bőséges figyelem és az egyéni bánásmód kifejezetten előnyös lehet például a tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára. Bár a megszűnés veszélye folyamatosan a fejünk felett lebegett, némileg növelni tudtuk a kritikus létszámot. Jelenleg 10 diákot tanítunk: az elsős, a másodikos és a harmadikos „osztály” 3-3 főből áll, míg a negyedik évfolyamot egy szem gyerkőc képviseli – mondta Rusz Tamásné, hozzátéve, jelenleg az örményesi Szalai Sándor Általános Iskola részeként működnek, és összevont csoportban tanítják a gyerekeket.

Niklán ugyanakkor nem voltak szerencsések az iskola vezetői, idén szeptemberben itt már nem nyithatta meg kapuit az intézmény. Korábban a baptista egyház üzemeltette az iskolát, majd a feladat tavaly a Klikhez került, de a gyereklétszám folyamatos apadását nem sikerült megállítani.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adatai szerint egyébként 2003 és 2010 között 163 kis iskola kapujára került lakat, ezért 2011-ben már külön költségvetési forrás szolgálta ezek megmentését. Az akkor elkülönített 300 millió forintból négy település – Érnagypatak, Lipót, Pecöl és Siklósnagyfalu – indíthatta újra a korábban megszüntetett oktatást, és további 24 falu kapott segítséget, hogy elkerülje a fenyegető bezárást. 2013 őszén újabb öt településen – Gáborján, Medgyesbodzás, Nyírderzs, Mezőkomárom és Nárai falvakban – indították újra az oktatást, a törekvések ellenére ugyanakkor a magyar falvak csaknem felében már semmilyen iskola nincsen.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke arról tájékoztatta lapunkat: utoljára 2013-ban készítettek összesítést a megyei köznevelés-fejlesztési tervek adatai alapján, de a helyzet érdemben azóta sem változott. Az akkori adatok szerint az ország 2808 faluja közül 1294 településen, vagyis a falvak 46 százalékában egyáltalán nem volt iskola, további 15 százalékban legfeljebb hét évfolyam működött, és mindössze a falvak 39 százaléka bírt olyan köznevelési intézménnyel, ahol mind a nyolc évfolyamon biztosítani tudták az általános iskolai tanítást. A legrosszabb helyzet Zala megyében állt elő, ahol a falvak 74 százalékában semmilyen oktatásra nem volt lehetőség, de Baranya és Vas megyében is hasonlóan magas, 72 százalékos volt az iskola nélküli falvak aránya. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze 7, Pest megyében pedig 8 százalékos volt ez az arány.