időjárás 6°C Miklós 2022. december 6.
logo

Nem csak a magyarok építenek kerítést

2015.09.03. 11:22

Európában több ország is falakat emel, hogy megfékezze az illegális bevándorlók áradatát.

A magyar–szerb határon a tervezett időpont előtt két nappal már állt a gyoda (a gyorstelepítésű drótakadály), és épül a második műszaki zár is, Lázár János pedig bejelentette, hogy határvadász századokat vezényelnek a déli határszakaszra a biztonság megerősítése érdekében.

A magyar kerítésépítést kritikus hangvételű vélemények érik annak ellenére, hogy az Európai Unió (EU) határainak védelme és a határőrizet módjának megválasztása kizárólagos tagállami hatáskör – hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője.

Hiába a fenti kijelentés, Angela Merkel német kancellár és Fabrice Leggeri, az Európai Unió határvédelmi támogató ügynökségének (Frontex) vezérigazgatója élesen bírálta Magyarországot, miszerint ha az Európába érkező migránsokat nem sikerül igazságosan elosztani a tagállamok között, akkor újra kell tárgyalni a schengeni határokat.

Továbbá Werner Faymann osztrák kancellár a Keleti pályaudvaron kialakult helyzettel kapcsolatban kritizálta a magyar hatóságok munkáját, szerinte a magyar kormányfőnek gondoskodnia kell arról, hogy saját országában betartsák a törvényeket és kontrollálják a migránsokat. Annak ellenére mondta ezt, hogy Magyarországnak szerződésben vállalt kötelezettsége a schengeni határok védelme, vagyis a déli országhatár felügyelete, amely pedig egybeesik az EU határával is.

Egyes francia bírálatok szerint ha Magyarország továbbra is így kezeli a menekülthelyzetet, akkor a magyarok elveszthetik az unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat. Laurent Fabius külügyér botrányosnak nevezte a magyar kormány hozzáállását a menekültügyhöz. A franciák részéről érkező kritikus hangok mellett érdemes megjegyezni, hogy a Földközi-tenger felől Európába irányuló migrációért Franciaország is felelőssé tehető. Mint ismert, a szövetséges erőkkel egyetértésben elsőként francia repülőgépek hatoltak be Líbia légterébe a 2011 márciusában megkezdett támadásban, amely többek közt Kadhafi megbuktatására irányult. A diktátor 2011. októberi halála óta az észak-afrikai államban politikai káosz uralkodik. Az országot egyre több ember hagyja el amiatt, hogy a kormány működésképtelen, 2014-ben pedig kiújultak a belső harcok.

A Földközi-tengeri térség menekülthelyzetére eleddig egyetlen afrikai állam válaszolt spanyol segítséggel. A múlt áprilisban Marokkó északkeleti partján 20 millió euróért felhúzott melillai fal 11 kilométer hosszú, öt méter magas, a kerítés csúcsa pengékben végződik. Emberi jogi aktivisták bírálták a kerítés megépítését, és azt a tervet, hogy Spanyolország pénzügyi segítséggel megerősítse az afrikai határt. Az aktivisták szerint a fal „bűncselekmény, illegális és embertelen”. A spanyol kormány 2,1 millió eurót szánt a ceutai és melillai partok biztonságának fokozására.

A brit hatóságok közel 10 millió eurót áldoztak arra, hogy két kilométeres falat építsenek a Csalagútnál. Az építkezés célja az volt, hogy a Calais közelében táborozó migránsok ne tudják megközelíteni az alagút bejáratát, valamint a járműszállító vasúti szerelvényekhez sorban álló kamionokat és személygépkocsikat. A Eurotunnel szóvivője bírálta a brit és francia hatóságokat, mert nem tudták megfelelően kezelni a kialakult helyzetet. Augusztus elején számoltunk be arról, hogy folyamatos a Csalagút ostroma: a híradások szerint az  illegális bevándorlók egy éjszaka alatt több mint hatszáz alkalommal próbáltak meg behatolni. A BBC-nek nyilatkozott a csatornát átszelő vasutat üzemeltető cég, eszerint augusztus közepére a felépített falnak köszönhetően kétezerről napi százötvenre esett vissza azok száma, akik megpróbáltak bejutni az alagútba. A francia és a brit belügyminiszter augusztus közepén írta alá a menekültválság kezelésére kötött megállapodást. A dokumentum elsősorban azért jött létre, hogy megoldja a Csatorna-alagút franciaországi bejáratánál kialakult helyzetet. Június óta kilencen haltak meg, miközben megkíséreltek átszökni Franciaországból Nagy-Britanniába.

Csúcstechnológiájú megfigyelőrendszer telepítését tervezi Észtország az Oroszországgal határos vonalon. A balti ország az illegális bevándorlás megfékezésére a 110 kilométer hosszú, két és fél méter magas kerítést 71 millió eurós költségvetésből 2018-ban kezdi el építeni. Az Európába tartó menekültek egyre nagyobb számban Oroszországon keresztül igyekeznek elérni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet. Konsztantyin Koszacsev, az orosz parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője elítélte a kerítésépítést. A politikus hozzátette, hogy Észtországot nem éri akkora migrációs nyomás, mint más EU-tagállamot, ezért úgy véli, hogy a határépítés inkább ideológiai szempontot képvisel, azaz Oroszországot mint „Európa rémét” mutatja be.

Koszacsev kiemelte, „a pénzt, amit Tallin a fal felépítésére költött, azt Észtországnak inkább a gazdasági problémák megoldására kellett volna fordítania”. Egyes megfigyelők szerint az észt határ megerősítéséhez a kelet-ukrajnai konfliktusnak és a Krím Oroszországhoz csatolásának is köze van – írja az MTI. A Duma korrupcióellenes bizottságának vezetője, Irina Jarovaja is hasonló álláspontot képviselt, mint Koszacsev. A kerítésépítésre gúnyosan reagált, azt javasolta az észteknek, hogy költsenek rá még egyszer annyit, amennyibe most kerül, és építsék dupla olyan magasra, hogy senki se tudja átugrani.

A szomszédos Lettország is falat épít az orosz határra. Rihards Kozlovskis belügyminiszter szerint a fal megépítése négy évbe telik, és 17 millió euróba kerül  Az illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Ázsiából, többek közt Vietnámból, illetve a Távol-Keletről Lettországon keresztül akarnak eljutni a skandináv államokba. Idén eddig a lett–orosz közös határszakaszon 300 ember lépett be illegálisan az országba.

Két EU-tagállam, Görögország és Bulgária azért emelt szögesdróttal futtatott és biztonsági kamerákkal felszerelt kerítést a török határára, hogy így próbálja megakadályozni, hogy a migránsáradattal dzsihádista szélsőségesek lépjék át az országhatárt.

A görögök 2012 végére építették meg az Evrosz folyó mentén a 10,5 kilométer hosszú, négyméteres szögesdrót kerítést a török határon, az akkori becslések szerint az összes menekült 80 százaléka Görögországon keresztül érkezett az EU-ba. Jogvédő szervezetek folyamatosan bírálták a görög kormányt, mert az Európába induló menekülteket a szárazföldi átkelés helyett a sokkal veszélyesebb vízi útvonalakra tereli.

Az utóbbi két évben megugrott a Törökországból és Szíriából Bulgáriába érkező menekültek száma, ezért a bolgár–török határon egy 85 kilométer hosszú, három méter magas kerítést húztak fel, melynek építési költsége összesen 45 millió euró volt. Az építkezés nyomán 2014-ben hatezerre csökkent a Bulgária területére lépő menekültek száma, miközben 2013-ban még 11 ezer bevándorlót regisztráltak a válság sújtotta országokból, mindenekelőtt Szíriából.

2014-ben az Amnesty International (AI) elítélte Bulgária és Görögország lépését azzal kapcsolatban, hogy lezárta a legfontosabb tranzitútvonalat a Törökországon keresztül Európába érkező menekültek előtt. Az AI úgy fogalmazott, hogy azzal, hogy a két ország kerítést épített a határán, az EU és tagállamai a migránsok életével játszanak, és jogaikat sárba tiporják. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ugyancsak azt szorgalmazta, hogy az EU tagállamainak biztosítaniuk kellene a területükre belépő migránsok tisztességes és hatékony menekültügyi eljárását. Az akkori bolgár belügyminiszter, Bojko Boriszov azt hangsúlyozta, hogy az unió legkeletibb tagállamaként feladatuk megvédeni az uniós határokat. Az UNHCR és más nemzetközi emberi jogi csoportok többször bírálták Bulgáriát, hogy a kerítésépítésre fordított pénzt, a menekültek integrálására kellene átcsoportosítania.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.