Hasonlóképpen vélekedik Róna Péter közgazdász is, aki szerint teljesen értelmetlen a bizottsági ülésen elhangzott magyarázat. Ez ugyanis azt tételezi fel, hogy az Egyesült Államokban alapított vállalkozásoknak a többsége tisztázatlan hátterű. Róna úgy véli, Bánki Erik egyszerűen meglovagolta az Amerika-ellenes érzelmeket kijelentésével. – A képviselő úr elképesztő tudatlanságról tett tanúbizonyságot, vagy pedig hazudik – hangsúlyozta Róna, aki szerint sokkal inkább az olyan ügyletek legalizálásáról van szó, mint például a letelepedési kötvények offshore cégeken keresztüli értékesítése. – A Fidesz mást sem csinál öt-hat éve, mint hogy az offshore tevékenységeket kendőzi. Hát hogy van az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzéből offshore cégtől vásárol budapesti ingatlant? – utalt az Eiffel-palota 13,5 milliárd forintos megvásárlására a közgazdász.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke is úgy gondolja, hogy nem megfelelő a jelenlegi szabályozás, mindenképpen szükségesnek tartja az offshore cégek teljes kizárását az állami pénzek felhasználásából. – Amikor a Fidesz még nem volt kormányon, akkor a párt is ugyanezt az álláspontot képviselte. Ez logikus magatartás volt, hiszen ha offshore céghez kerül a pénz, nem ellenőrizhető, hogy kihez jutott el végül is, s így azt sem tudni, kitől kellene az adót behajtani. Vagyis el tudják kerülni az adófizetést – mondta Mellár. Szerinte biztosan lehetne olyan jogi konstrukciót találni, amely ellen sem az amerikaiaknak, sem más államnak nem lehetne kifogása.
Az LMP javaslatát ellenzéki pártok is támogatják. A jobbikos Volner János megkeresésünkre ugyanakkor azt mondta, hogy míg az LMP az általánosságok szintjén küzd az offshore ellen, a Jobbik korábban tényfeltárást is végzett. Hetvennél is több olyan offshore céget találtak, amelyek összesen 21 milliárd forint értékben kaptak közpénzt a magyar államtól.
