Lapunk számításai szerint szeptember végéig több mint 66 milliárd forint bevételt könyvelhettek el magyar államkötvények értékesítéséből offshore jellegű cégek. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy-egy 93 millió forintos állampapír értékesítésekor 23–27 millió forint üti a markukat. Az államnak már kevésbé éri meg az üzlet, hiszen a kötvények lejáratakor kamatot fog fizetni, amelyből 26 milliárd forintnyi összeg a gyanús hátterű közvetítő cégeknél landol.
Hiába buktatták el fideszes képviselők a gazdasági bizottságban, hogy az Országgyűlés vitázhasson az államigazgatás „offshore-mentesítéséről” szóló LMP-s javaslatról, Schiffer Andrásék várhatóan ismét benyújtják indítványukat. Lapunk is megírta, hogy a kormánypárti honatyák tartózkodtak, amikor arról kellett szavazni, hogy a parlament egyáltalán megvitathassa plenáris ülésen a javaslatot. (Az indítvány lényege, hogy se az állam, se az önkormányzatok, de még a Magyar Nemzeti Bank se köthessen üzleteket olyan cégekkel, amelyek valamelyik adóparadicsomnak tartott államban vannak bejegyezve.) A fideszes Bánki Erik arra hivatkozott, hogy az amerikai cégek nagy részét kizárnák a hazai állami megbízásokból. Schiffer András tegnap lapunk kérdésére úgy értékelte, hogy a fideszesek a tartózkodással „ugyanolyan sunyin viselkedtek”, mint az aktanyilvánosságról szóló javaslatuk esetében. Véleménye szerint az bizonyosodott be, hogy „a Fidesz az offshore-lovagok pártja”.
– Nonszensz, hogy hazánkban offshore cégek kezébe juthatnak közpénzek. Ez az európai országok jó részében elképzelhetetlen – mondta el lapunknak Varga István közgazdász. Példaként említette, hogy Franciaországban, amely jóval régebbi gazdaság, mint a miénk, közpénzt kizárólag állami bank kezelhet. Erre lenne szükség hazánkban is. Nem az a kérdés, hogy ki mit szól az elképzeléshez, hanem hogy érvényt szerzünk-e a Bázel III. elvnek. Vagyis: ahogy egy bank csak olyan cég számára nyit számlát, amelynek ismeri a tulajdonosát, annak arcát, ugyanúgy a magyar kormány is csak olyan cég számára utaljon közpénzeket, amelynek a hátterét ismeri. Hogy miért nem hajlandó ennek az elvnek eleget tenni a kormány, azt nem akarta részletezni a közgazdász, de azt kijelentette, úgy tűnik, „a kormány már saját arcát sem meri nézni”. A megoldást pedig abban látja, hogy „vagy a gyanús számlákat takarítjuk ki, vagy a kormányt”.
Hasonlóképpen vélekedik Róna Péter közgazdász is, aki szerint teljesen értelmetlen a bizottsági ülésen elhangzott magyarázat. Ez ugyanis azt tételezi fel, hogy az Egyesült Államokban alapított vállalkozásoknak a többsége tisztázatlan hátterű. Róna úgy véli, Bánki Erik egyszerűen meglovagolta az Amerika-ellenes érzelmeket kijelentésével. – A képviselő úr elképesztő tudatlanságról tett tanúbizonyságot, vagy pedig hazudik – hangsúlyozta Róna, aki szerint sokkal inkább az olyan ügyletek legalizálásáról van szó, mint például a letelepedési kötvények offshore cégeken keresztüli értékesítése. – A Fidesz mást sem csinál öt-hat éve, mint hogy az offshore tevékenységeket kendőzi. Hát hogy van az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzéből offshore cégtől vásárol budapesti ingatlant? – utalt az Eiffel-palota 13,5 milliárd forintos megvásárlására a közgazdász.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke is úgy gondolja, hogy nem megfelelő a jelenlegi szabályozás, mindenképpen szükségesnek tartja az offshore cégek teljes kizárását az állami pénzek felhasználásából. – Amikor a Fidesz még nem volt kormányon, akkor a párt is ugyanezt az álláspontot képviselte. Ez logikus magatartás volt, hiszen ha offshore céghez kerül a pénz, nem ellenőrizhető, hogy kihez jutott el végül is, s így azt sem tudni, kitől kellene az adót behajtani. Vagyis el tudják kerülni az adófizetést – mondta Mellár. Szerinte biztosan lehetne olyan jogi konstrukciót találni, amely ellen sem az amerikaiaknak, sem más államnak nem lehetne kifogása.
Az LMP javaslatát ellenzéki pártok is támogatják. A jobbikos Volner János megkeresésünkre ugyanakkor azt mondta, hogy míg az LMP az általánosságok szintjén küzd az offshore ellen, a Jobbik korábban tényfeltárást is végzett. Hetvennél is több olyan offshore céget találtak, amelyek összesen 21 milliárd forint értékben kaptak közpénzt a magyar államtól.
Az MSZP-s Tóth Bertalan lapunk kérdésére azt mondta, ha Schiffer Andrásék úgy döntenek, hogy a plenáris ülésen is szavazást kérnek arról, vitázhasson-e a Ház a témáról, akkor igennel fognak voksolni. A képviselő példaként említette az energiapiacon tevékenykedő M. E. T. Zrt.-t, amely Svájcban bejegyzett cégeken keresztül is üzletel, illetve Andy Vajna miniszteri biztost, akihez offshore jellegű cégek köthetők.
