Kunhalmi: Nem pártelnökről, programról kell beszélni

Kunhalmi Ágnes szerint az MSZP létre tudja hozni a 2018-as választási győzelemhez szükséges erőt.

– Egyelőre viszont a Fidesz vezeti a közvélemény-kutatásokat, az MSZP pedig több mérés szerint is 10 százalék alatt van. Ezek szerint önök sem csinálnak valamit jól.
– Minden mértékadó kutatás szerint 10 százalékon vagy felette van az MSZP, és az utóbbi időben növekedett is. Ezzel együtt a pártot nagyon megtépázta az elmúlt évtized. A győzelemhez a Fidesz új választási rendszerében egységes, nagy politikai tömbre van szükség, amely képes saját maga sokféle értéket és választót integrálni. Az MSZP az a közösség, amely létre tudja hozni a 2018-as választási győzelemhez szükséges erőt.

– Ehhez szükség lehet volt vezetőjükre, Gyurcsány Ferencre? Vagy ő inkább már tehertétel a baloldal számára?
– Az a tehertétel, ha személyekről vitatkozunk politika helyett. Ha senki nem beszél a jövőről, ha a politika vitái nem találkoznak az emberek tapasztalataival. Ha arról beszélünk, hogy miképp lesz jobb iskola, jobb kórház, több bicikliút, akkor a választók egyből megértik, hogy ez valóban az életükről szól. Mi ezt tesszük, első lépésként ezért mutatjuk be, hogyan lehetne magasabb fizetést adni széles tömegeknek, ahelyett hogy kevesen keresnek nagyon jól: mert ma nagyon keveset keresnek a tanárok, a nővérek, az egészségügyi dolgozók, mert igazságtalan a költségvetés.

– Akkor miért nem látszik az MSZP-ben olyan politikus, aki kihívója lehetne a kormányfőnek?
– Szerintem több ilyen képességű politikus is van, de ma nem ez a kérdés. Magyarországnak értenie kell azt az álmot, és az ahhoz vezető útitervet, amihez támogatást kérünk. Demokratikus, szabad és fejlődő országot akarunk, ahol mindenkit megillet a szolidaritás és az esély. Ahol az előbbre jutás a tehetségen és az akaraton múlik, ahol a munkát megfizetik, ahol az adócsökkentés a szegényeknek jut, ahol a közszférát megbecsülik, ahol a föld azoké, akik megművelik. Európai, modern országot, ahol az iskola a digitális korra készít fel, az állam segíti a megújulóenergia-forradalmat, ami nem a bürokrácia és korrupció nemzetközi listáit vezeti. Ezen dolgozunk, és ezt visszaigazolja a társadalom.

– Ön szerint ezt mutatják a kutatások?
– Az MSZP népszerűsége akkor is nőtt, amikor a menekültek átutazása mindent elfoglalt. Sokan érzékelték, hogy békésebb alternatívát kínálunk. A székház megnyitása a segíteni akaró magyarok előtt, a kerítés következetes elutasítása, a közös európai megoldás javaslata mind azt igazolta, érdemes bízni bennünk. Mi nyár elején kezdeményeztük azokat a megoldásokat, amelyeket a Fidesz szeptemberben megvalósított. A többi porhintés.

– Ezek szerint a bevándorlás mégsem csak álprobléma, ahogyan azt alig néhány hónapja még éppen ön mondta?
– A bevándorlás álprobléma, Magyarországon a menekültek átvonulása jelentett problémát. A bevándorlás összemosása a menekültekkel a kormány kommunikációs érdeke. Az erre adott fideszes válasz – a kerítésépítés azokra a határokra, amiket Trianonban idegen hatalmak húztak meg – csupán elterelte a kihívást, mindemellett rettentő drága is volt, és növelte a káoszt. Nemrégiben pedig elgondolkodtató hírek kerültek elő oroszok által finanszírozott, menekültekkel teli buszokról egy cseh lapban, amely beszámolt a cseh védelmi miniszternek Simicskó István honvédelmi miniszterünkkel folytatott beszélgetéséről.

– Mi köze Oroszországnak a migrációs helyzethez?
– Vitán felül áll, hogy a menekültkrízis nagyrészt az Iszlám Állam borzalmainak következménye, a szíriai háború és az afgán destabilizáció eredménye. Azonban elképzelhető egy olyan metszet is, amely szerint a menekültek érkezése Európa területére, és az EU politikai nehézségei, a folyamatos kríziskezelés elnehezíti az EU egységes működését, ezáltal más ügyekben is nehezíti a közös fellépést.

– Oroszországot teszi felelőssé a mostani migrációs hullámért?
– A következő évtizedek egyik legnagyobb változása az energiapiacon történik. Az EU javaslata erre az energiaunió megszervezése, amely egyértelműen tovább gyengítené az egyébként sem túl acélos orosz tárgyalási pozíciót a földgázpiacon. Ilyen helyzetben az orosz buszok állítólagos híre, vagy épp a jobbikos Kovács Béla története nagyon rossz érzéseket kelt. A mostani magyar elvándorlás előtt legutóbb 1956-ban volt hasonló nagyságrendű kivándorlás, akkor orosz tankok elől futottak a magyarok. Ilyenkor nem jó orosz buszokról hallani.

– Ön már találkozott a valódi megoldást nyújtó közös európai javaslattal?
– Európa nemzetei a XX. században szörnyű áron tanulták meg, hogyan tudnak közösen megoldásokat találni. A kontinens ki fog tartani értékei mellett, és a menekültekkel jelentkező új helyzetet is kezelni tudjuk. Európa többsége megoldást, közös rendszert akar. Ennek része, hogy hosszabb távon a gyökerénél kell kezelni a problémát. Arra kell törekedni, hogy a menekülők otthonaiban véget érjenek a harcok és hazatérhessenek.

– Reális gondolat a Közel-Keleten békében reménykedni?
– Irreális gondolat elfogadni a háborút, bárhol a világban. Több kutatás is bemutatta, hogy a többség haza szeretne jutni a háború után, ebben és a helyi újjáépítésben kell segíteni.

– Életszerű, hogy valaki ezer kilométereket gyalogol több országon át, nem működik együtt a hatóságokkal, majd egyszerűen haza akar menni, ki tudja, mikor?
– Európának az a feladata, hogy közös rendszert alakítson ki, amely kezeli a helyzetet úgy, ahogy arra Európa képes: a humánum, a szolidaritás, a béke és a fejlődés értékeinek jegyében. A mi világunk erről szól.

– Közös európai válasz helyett a magyar intézkedések eredményei viszont már látszanak, ráadásul szomszédaink is beszélnek már határzárról, a hadsereg bevetéséről.
– A kormány működőnek fest le egy nem működő, de látványos ötletet . Megépült a kerítés, de a menekültek száma csak növekedett. Több ezer embert buszoztattunk határtól határig, ezzel pedig a szomszédainkat hoztuk nehéz helyzetbe. Orbán Viktor az elmúlt időszakban csak olyan gondot oldott meg, amit saját maga okozott. Rendőrségi adatok szerint 2015 januárjában naponta átlagosan 1750 embert fogtak el a határon illegális átlépés miatt. Ez a szám aztán csökkent, s csak augusztus közepére lett ugyanekkora. Közben egész pályán beindult a propaganda, és a jelenséget nyár végére mindenki érzékelni és félni kezdte, miközben nem feltétlenül szembesült menekülőkkel nyár végén sem.

– Orbán Viktor tehet arról, hogy az elmúlt időszakban már többszörösére nőtt a határainkhoz érkezők száma?
– A kormány még nagyobb problémát okozott azzal, hogy tudatosan használta a menekültkrízist, miközben az államapparátust nem készítette fel az érkezésre, átutazásra, semmire, mintha csak váratlanul érte volna őket. A miniszterelnök azt a döntést hozta, hogy a helyzetet megoldás helyett a népszerűsége építésére használja fel. Szerintünk viszont nem erről szól a politika, hanem az értékeinkről. Arról, miképp szeretnénk, hogy emlékezzen a generációnkra a történelem. Olyan emberek közösségeként, akik megoldották koruk legnehezebb kérdését, vagy inkább olyanként, akik elbarikádozták magukat, megpróbálták emberi felelősségüket elfelejteni, és a legsötétebb manipulációval igyekeztek félrevezetni egy egész országot.

Bő egy évvel Tóbiás József elnökké választása után általános kritika a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetésével szemben, hogy a nagy ívű ígéretek ellenére sem sikerült érdemben talpra állítani a pártot. Sőt az elmúlt időszakot leszámítva a szocialisták inkább csak veszítettek népszerűségükből, több közvélemény-kutatás szerint is 10 százalék alá kerültek a teljes népesség körében. Mindeközben pedig a volt elnökük, Gyurcsány Ferenc által alapított Demokratikus Koalíció erősödni tudott, igaz, vélhetőleg a bevándorlási válságra adott válaszaik után az utóbbi hetekben ismét elindultak lefelé.

A Tóbiás Józsefet érintő fő kritika, hogy nem jó vezető. Egyes forrásaink viszont azt is megjegyezték, egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen nagyon nehéz helyzetben, három választási vereség után vette át a pártot. A pártelnök mellett az országos elnökség is bőven kap kritikákat, többek szerint ugyanis nem látszik, hogy bármit is csinálnának.

Mindezek ellenére lapunk forrásai szerint nem látszik reálisnak, hogy a jövő tavasszal, nyáron esedékes rendes, felmenő rendszerű tisztújítás előtt mondjuk egy puccsal új vezetést kapjon a párt. Ezt többen is azzal magyarázták, hogy egy ilyen lépés a közvélemény előtt gyakorlatilag az MSZP öngyilkossági kísérletével érne fel.

Mégis az elmúlt hetekben a sajtóhírekben több név is felmerült mint esetleges leendő elnök. A kormányközeli Magyar Idők jött elő például azzal, hogy Harangozó Tamás lehet Tóbiás József utódja. Harangozó ugyanakkor egy háttérbeszélgetésen cáfolta ezt. Hiller István neve is felmerült, a politikus a Népszabadságnak adott interjújában viszont úgy fogalmazott: „ha valaki úgy gondolja, kizárólag az elnöki posztban gondolkodom, nem ismer”. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő neve is felmerült, ő maga el is ismerte, hogy megkeresték már ezzel, ám egyértelművé tette, hogy jelenleg nem élne a lehetőséggel. Botka László szegedi polgármester évről évre, választásról választásra felmerül, mint az a valaki, aki a párt élére állhatna. Beszédes azonban, hogy eddig mindig inkább Szeged városát választotta, és kérdéses, hogy ez mitől változna meg éppen most. Mesterházy Attila volt elnökkel kapcsolatban is számos cikk jelent meg arról, hogy visszaülne a pártelnöki székbe, ő azonban szintén cáfolta, hogy elindulna a posztért.

A Magyar Nemzet információi szerint egyelőre az is kérdéses, lesz-e egyáltalán elnökváltás a következő tisztújításon, vagy Tóbiás József marad a posztján. Arra viszont több forrásunk szerint is lényegesen nagyobb esély van, hogy az elnökségben és akár a frakcióvezetésben jelentős változások legyenek.