Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy ha már szeptember végéig nem is, de egy hónapos csúszással mindenképpen dönt a kormány a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. hosszú távú finanszírozásáról – mondta lapunknak Tarlós István. A főpolgármesternek Orbán Viktor szeptember végi dátumot ígért. A városvezető megerősítette: a kormányfőnek a hetekben a kerületekkel teljes egyetértésben küldte el a dugódíj bevezetését is kezdeményező levelet.
Rajta kívül a dokumentumot Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Láng Zsolt, a II., Kocsis Máté, a VIII., Kovács Péter, a XVI., valamint Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere jegyzi. Miközben a jelenleg jogilag bevezethetetlen dugódíjról vitatkozik a fél sajtó, mára az ügyről legalább alapismeretekkel bírók számára is egyértelmű: az állam hiába vállalta át idén a közlekedési társaság több mint 60 milliárd forintnyi adósságát, és hiába fordította mára pozitívvá a 2010 utáni városvezetés a cég gazdálkodását, az agglomerációs járatok, valamint a másfél éve átadott 4-es metró üzemeltetésével együtt 15 milliárd forint hiányzik a működésből. – Ha nem kapjuk meg a pénzt, akkor novemberig tart ki a BKV – nyilatkozta a napokban Bolla Tibor, a közlekedési társaság elnök-vezérigazgatója.
Lapunk több forrásból is megerősített információja szerint ha holnaptól Budapest határán nem mennének túl a buszok és a HÉV-ek, máris eltűnne a BKV hiánya. Szakemberek szerint a dugódíj bevezetése csupán egyik eleme a rendezésnek, de legalább ugyanilyen fontos, hogy a tömegközlekedéshez az agglomerációs települések is hozzájáruljanak. Viszont az Országgyűlésben korábban épp a főváros vonzáskörzetéhez tartozó megyék fideszes képviselői vétózták meg ezt az elképzelést, s hasonló okokból szavazták le az előző ciklusban a dugódíj bevezetését célzó, fővárosi politikusok által beterjesztett törvényjavaslatot.
Tarlós István nemrég jelentette be: Brüsszel elutasította a magyar főváros kérelmét a dugódíj ügyében. Korábban az a szóbeszéd járta, hogy ha nem vezetjük be a díjat – amit Demszky Gábor korábbi főpolgármester 2013-as határidővel vállalt –, veszélybe kerül a 4-es metró 181 milliárd forintos uniós támogatása. Ezzel szemben megtudtuk, hogy az Európai Bizottság illetékesei világossá tették, 10 százalékos elvonásra számíthatnánk szankcióként. A 18 milliárd forint a BKV jelenlegi hiányával együtt működésképtelenné tenné a céget.
Mint arról korábban beszámoltunk, a főpolgármester 2016 végéig kapott haladékot a kötelezettség teljesítésére a brüsszeli döntéshozók „hallgatólagos beleegyezésével”. Az eredetileg forgalomcsillapítási és környezetvédelmi okokból bevezetni tervezett dugódíj legújabb változata szerint a megyei útdíjak mintájára a Budapest közigazgatási területére behajtóknak útdíjat kellene fizetniük. Így az éves matrica ára ötezer, míg a havi 450-500 forintba kerülne. Ez évente 700-800 milliós, csak a BKV-ra fordítható bevételt jelentene, de ha a fővárosi autósoknak is fizetniük kell, az már két-két és fél milliárdot. A belső városmagban kialakíthatnak egy szűkebb zónát is. Erről Tarlós István a Népszavának azt nyilatkozta a napokban, hogy a Kiskörút vonalában húzhatják meg a határt. Információnk szerint az ebben a zónában élők a parkoláshoz hasonlóan mentességet kapnának.
Lapunknak a javaslat kidolgozásában részt vett, de magukat megnevezni nem akaró szakemberek és fővárosi politikusok azt mondták: nevetséges, jelképes dugódíjat anélkül, hogy az EU ne kifogásolná, nem lehet bevezetni, akárcsak a mérték nélküli ellenzéki javaslatokat. – A dugódíj belső magja nem lehet bővebb az V. kerületnél: ha a budai oldalra is kiterjesztenék, Óbudától Budafokig valóban hatalmas dugók lennének – mondta el egyik informátorunk. Ha októberben sem oldaná meg a kormány a BKV finanszírozását, Tarlós István járatcsökkentéseket sem tart elképzelhetetlennek. Szerinte azonban hiába rontanák a szolgáltatás minőségét, szűkítenék a meglévő kedvezményeket és emelnék 70-80 százalékkal a tarifákat, alig egymilliárd forintos pluszbevételhez jutnának.
