A kormányfő hangsúlyozta, 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt.
Emlékeztetett, az egyházi iskolarendszer, „az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”.
Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágoskertjének – mondta, hozzátéve, hogy nem kívánunk erről lemondani a jövőben sem.
A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a 21. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve – fűzte hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta, nem lehetne „beszédesebb képet” találni a reformáció 498. évfordulója illusztrálására, mint a kunszentmiklósi iskola megújítását. Az iskola régi épületét, szavai szerint a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani.
A miniszterelnök utalt az 1960-as években épített, most lebontott épületszárnyra, „amely nem bizonyult tartósnak, alig élte túl a szocializmust”. Orbán Viktor szólt arról, hogy az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a 21. század modern technikája lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan, ami már bevált. „Ez a kettő együtt maga a reformáció” – fogalmazott.
Megfogalmazása szerint a fundamentum, minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz. „Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideológia, hanem egy személy, s a vele való kapcsolat” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: azért, mert egy élő kapcsolatról van szó, szükséges az új utak keresése, kellenek az új inspirációk.
