Adok-kapok az antikorrupciós vitanapon

Egymásnak esett a kormány és az ellenzék: személyeskedés, kommunistázás, mutyivád a parlamenti padsorokból.

Többször is személyeskedésig fajuló szópárbajok tarkították a korrupció visszaszorításáról szóló, órákig elhúzódó hétfői parlamenti vitanapot. A Jobbik kezdeményezte, hogy a képviselők beszéljék át a témát, az MSZP és az LMP támogatta, a kormány pedig miniszteri szinten ugyan nem, de számos államtitkárával a megszokottnál érezhetően nagyobb intenzitással képviseltette magát. Kormány- és ellenzéki oldalról folyamatosan egymást támadták, a magyarázatoknak, védekezésnek kevesebb tér jutott.

A vitanap felvezetéseként a kormány három államtitkára beszélt arról, hogy mi mindent tettek eddig a korrupció visszaszorítása érdekében. Kontrát Károly (Belügyminisztérium) többek között a Nemzeti Védelmi Szolgálat életre hívását, Völner Pál (Igazságügyi Minisztérium) a büntető törvénykönyv érintett passzusainak szigorítását, Tállai András (Nemzetgazdasági Minisztérium) pedig az online pénztárgépek rendszerét és az áfabevételek jelentős emelkedését említette.

Az ellenzék vezetői ugyanakkor egészen máshogy látták az elmúlt éveket. Tóbiás József, az MSZP elnöke azt elismerte, hogy minden eddigi kormány idején voltak korrupciós ügyek, de szerinte a jelenlegi kabinet emelte törvényi szintre a korrupciót. Arra hivatkozott, hogy a jogszabályokat is ennek szellemében alkotja a kabinet.

A Jobbikot vezető Vona Gábor ugyanakkor a Fidesz mellett a szocialistákat is bírálta, véleménye szerint ugyanis mindkét párt korrupciós mechanizmusokra épül. Megfogalmazása szerint ha a korrupció sport lenne, az MSZP világbajnoki, a Fidesz viszont olimpiai aranyat kapna. Saját javaslataikat is ismertette, a mentelmi jog eltörlésére vonatkozót, vagy azt, amely dupla büntetést helyezne kilátásba a politikusok által elkövetett bűncselekményeknél.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke ugyancsak bírálta az összes eddigi kormányt, és úgy látta, a mostani kabinet vérszívóként működik, addig akarnak kormányozni, amíg van mit kiszívni ebből az országból.

Számos konkrét ügy is terítékre került. Az ellenzéki padsorokból többen is felvetették, hogy a családok egészségére hivatkozva felszámolták a szerencsejáték rendszerét, azóta viszont a kaszinók egy kézben, Andy Vajnánál összpontosulnak. Ugyanígy felmerült a „trafikmutyi” is, vagyis amikor a korábban cigarettát áruló boltok bezárni kényszerültek, végül – az ellenzéki képviselők szerint – fideszes haverok nyithattak dohányboltot. Slágertéma volt az is, hogy az Egyesült Államokból kitiltottak több személyt korrupcióra hivatkozva, mégsem tudni semmit ennek részleteiről.

A jobbikos Volner János és az MSZP-s Tóth Bertalan is felvetette, hogy hiába kapják kormányoldalról mindig azt a választ, ha korrupciós ügyről van tudomásuk, akkor tegyenek feljelentést, ők ezzel hiába élnek, nem indul nyomozás.

A minisztériumok államtitkárai, illetve a kormánypárti képviselők leginkább az ellenzéket támadták, arra hivatkozva, hogy – miként Németh Szilárd fogalmazott – „az ellenzék a szélsőbaltól a szélsőjobbig tele van korrupciós ügyekkel”.

Az egyik legtöbbet emlegetett név a kémügybe keveredett jobbikos Kovács Béla volt, a kormánypártiak arra voltak kíváncsiak, hogy vajon miből finanszírozta a pártját, és miért nem ad a Jobbik még mindig választ az üggyel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.

Vona Gábor nem értette, hogy milyen vizsgálatot várnak tőle, szerinte az lenne a furcsa, ha egy orosz kémügyet ki tudna vizsgálni. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára ezt úgy összegezte, hogy a Jobbik elnöke is elismerte, egy orosz kémügyről van szó.

A Jobbikot más miatt is támadták kormányoldalról. Sneider Tamás alelnök egy korábbi mondatát hozták fel, miszerint a párt elnökének még maffiózókkal is jóban kell lennie.

Az MSZP nyolcéves kormányzását, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idejét többen is a legkorruptabb időszaknak nevezték. Kormánypárti képviselők többször felelevenítették a szocialisták korábbi elnökhelyettesének, Simon Gábornak az ügyét, aki több száz millió forintot tartott külföldi számlákon. Kiemelték a jelenleg is országgyűlési képviselő Hiszékeny Dezsőt, aki ellen eljárás zajlik vesztegetés miatt. Ugyanígy sok szó esett kormánypárti képviselők részéről Juhász Ferencről, az MSZP korábbi honvédelmi miniszteréről, akit nemrég ítélt el a bíróság hűtlen kezelés miatt.

Az LMP-t Németh Szilárd azzal támadta, hogy nem tudtak elszámolni a költségvetési támogatással, Szél Bernadett ugyanakkor ezt hazugságnak nevezte.

Az ellenzék többször is kifogásolta a vita tematikáját. Az LMP-s Sallai Róbert Benedek például azt bírálta, hogy a kormány évekkel ezelőtti ügyeket hoz elő, az pedig az ő felelősségük, hogy ezeket eddig nem derítették fel. A jobbikos Novák Előd szintén amiatt fejezte ki nemtetszését, hogy korábbi ügyekről beszélnek a kormánypárti képviselők, megoldási javaslataikról pedig nem esik szó.

A személyeskedés sem maradt ki a hétfői vitából. Az egyik ilyen pillanat volt, amikor a fideszes Németh Szilárd Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írótól idézte, hogy „a kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem”. A szocialista padsorokból érkezett visszautasítások mellett az MSZP-s Bárándy Gergely azt is odavetette, hogy kormánypárti képviselőtársa a klasszikusok közül csak ezt ismeri. Egyúttal arról is beszélt, hogy „nem a maffia tagjai épülnek be a kormányba, hanem a miniszterelnök maga a keresztapa”, és Al Caponéval állította párhuzamba. A fideszes Gulyás Gergely abszurdnak nevezte, hogy a szocialista politikus börtönnel fenyegeti a Fideszt és a KDNP-t, hiszen nincs kollektív bűnösség, „még ha jogelődjének hagyományai is teljes mértékben ellentétesek ezzel”.

Ugyancsak személyeskedésig fajult, amikor az LMP-sek megemlítették az egykori adóhatósági dolgozó, Horváth András ügyét, aki ezermilliárdos áfacsalásokról beszélt korábban. Tállai András államtitkár szerint ugyanakkor Horváth – aki bent volt a parlamenti ülésteremben – „NAV-dolgozónak nem volt jó, revizornak rossz volt”. Szerinte megsértődött, és elment politikusnak.

Tóbiás József az intézményesített korrupcióra példaként hozta, hogy az uniós források több mint felét közbeszerzés nélkül osztják ki, mert hoztak egy ezt lehetővé tévő törvényt. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra az MSZP határozta meg az uniós források felhasználását, és több száz millió kerülhetett különféle pénzemberek kasszájába.

Az MSZP-s Burány Sándor a Magyar Nemzeti Bank elnökét bírálta, amiért 26 milliárdot költött az intézmény ingatlanokra. Bitay Márton Örs államtitkár viszont Simor András korábbi jegybankelnökről és a hozzá köthető, offshore hátterű cégekről kezdett beszélni.