Kevesebb vonat fut majd a síneken

Vonatritkításra kerül sor sajtóértesülések szerint, mely akár igaz is lehet.

Az online lap értesülései szerint az ideinél ötmillió kilométerrel kevesebbet futnak a MÁV-Start vonatai jövőre, ami hatszázalékos teljesítménycsökkenésnek felel meg.

Lőcsei Virág, a MÁV szóvivője a Magyar Nemzet megkeresésére nem kívánta kommentálni az online lap értesüléseit, megjegyezte ugyanakkor, hogy az új menetrenddel kapcsolatban hétfőn adnak minden részletre kiterjedő tájékoztatást. A lap név nélkül nyilatkozó fejlesztési minisztériumi forrásai ugyanakkor megerősítették, hogy lesz járatritkítás, ám az utazóközönség számára legfontosabb járatokat nem érinti a karcsúsítás. A tárca hivatalosan szintén nem fűzött magyarázatot a sajtóban megjelenő hírekhez. Az önkormányzatok a változások hivatalos bejelentéséig nem kívánták kommentálni a járatritkításokat.

Bár a vasúti járatok ritkítása, illetve a vonalbezárások rendszerint élénk ellenkezést szoktak kiváltani az ellenzék padsoraiban ülő politikusokból, a szocialista kormányzás időszakán túl 2010 óta is jelentős – a most várhatónál lényegesen nagyobb – léptékű karcsúsításra is volt példa.

Emlékezetes: az MSZP vezette kabinet 38, összesen 800 kilométernyi vasúti mellékvonalat számolt fel, a Fidesz egyik választási ígérete pedig az volt, hogy ezeken újra fog indulni a közlekedés. Ez végül mindössze egy szárnyvonalon teljesült. A 2012 tavaszán – tehát már a második Orbán-kormány idején – kihirdetett menetrend ugyanakkor az addigi 3000-ből 400 járatot szüntetett meg, ami a most várható hatszázalékos ritkítás több mint kétszerese, 13 százalék volt.

A jelenlegi tervek szerint kevesebb vonat járna például Veszprémbe, Zalaegerszegre, de a Győr– Celldömölk, a Székesfehérvár–Siófok, illetve a Sárbogárd–Dombóvár vonalról is kiesnének vonatok. Sok helyen az InterCitykre terelnék az utasokat a normál vonatok számának csökkentésével; ez lehet a helyzet a cegléd–záhonyi és a miskolc–sátoraljaújhelyi vonalon. Pécs viszont elveszítené az IC-kapcsolatot a fővárossal, megszűnne a Zsolnay expressz. Az oldal úgy tudja, hogy vonatokat vennének el az Eger–Füzesabony, a békéscsabai és az észak-balatoni vasutakról is.

Az Origo megjegyzi: a végső szót a korábbi hírek szerint bővülő vasúti forgalmat tervező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mint a közszolgáltatás megrendelője mondja ki. Azaz elképzelhető, hogy az oldal információi alapján éves szinten hatszázalékosra becsülhető járatritkítás összességében végül mérsékeltebb lesz. Az NFM döntésére egyébiránt a mai napon derül fény, hiszen az új menetrendet hatálybalépése előtt legkésőbb egy hónappal kell kihirdetni.

Az oldal egyébiránt azt is tudni véli, hogy a vonatszám ritkítását a MÁV-Start vezérigazgatója, Csépke András ambicionálja, aki egy szeptemberi konferencián arról beszélt, 10 százalékos karcsúsítást látna indokoltnak. Azt is írták, hogy Csépkének igen nagy a lobbiereje, ami arra vezethető vissza, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez hasonlóan kisvárdai. Az Origo arra számít, hogy A MÁV-Start a kihasználatlan vonalak nagy számával, valamint a kevés a hadra fogható kocsival fog érvelni. Az előbbi érvet gyengíti – írják –, hogy ha több járatot megszüntetnek, az utas elveszti azt az érzést, hogy bármikor utazhat vonattal, így inkább autózni fog. Ráadásul szükségszerűen előfordulnak kihasználatlan vonatok, például a reggel a centrumokba tartó szerelvények kevés utassal mennek a külvárosok felé.

A kevés szerelvényről szóló hír ugyanakkor igaz lehet: hátterében alkatrészhiány áll, aminek az az oka, hogy a MÁV-cégek összevonásával egységes közbeszerzéseken lehet csak a szükséges eszközökből bevásárolni, ami miatt időszakosan akadozhat az ellátás. Mint felidézik, a vasúthoz értő közgazdászok számára alapvetés, hogy nem lehet nagyot spórolni kevesebb vonattal, hisz az alkalmazottakat ugyanúgy meg kell fizetni, a pályát fenn kell tartani. A járatritkítások ennek megfelelően korábban sem hoztak jelentősebb megtakarítást, ezzel szemben például az ütemes menetrend bevezetése jelentős bevételnövekedéssel járna.

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a kormány közlekedéspolitikája Bajnai Gordon és Kóka János szellemiségét idézi – közölte az ellenzéki párt közlekedéspolitikai szakszóvivője, országos elnökségének tagja pénteken az MTI-vel.

Keresztes László Lóránt úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt időszakban az országot felváltva kormányzó rendszerpártok jól láthatóan ugyanazt a romboló szellemiséget képviselik, csupán az eltérő politikai színezet különbözteti meg őket”. A kormányok a mindenki jövőjét meghatározó közlekedési ágazatban sem képesek a hosszú távú gondolkodásra, hiszen „ismét felütötte a fejét a vasútgyilkos járatritkítás réme” – tette hozzá.