Milliárdok tűnnek el cégláncokban

A fehérgalléros bűnözés slágere a munkaerő-kölcsönzés. A dolgozók is rosszul járhatnak.

Sláger a fehérgalléros bűnözők között a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel elkövetett költségvetési csalás – tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Tavaly májustól mostanáig kilenc jelentős bűnszervezetet számoltak fel a NAV pénzügyi nyomozói, a költségvetésnek okozott kár több milliárd forint.

A módszer az egész országra kiterjedt és azonos: munkaerő-kölcsönző cégláncolatot hoznak létre olyan területeken, ahol sok a munkavállaló, ezáltal nagyok a költségvetésnek befizetendő közterhek, és a munkabértömeg is tetemes.

– Tapasztalataink szerint főleg a vagyonőri feladatokkal és a takarítással foglalkozó területen fordul elő ez a tevékenység, de az építőipar és a szállítmányozás is érintett – mondta lapunknak Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. Az alezredes megjegyezte, előfordulhat, hogy például multicégek megrendelik a szolgáltatást, ám nem tudnak arról, hogy megrendelésük bűnszervezethez kerül. A cégláncolat első eleme ugyanis jellemzően létező, bejegyzett cég, amely a törvények betartásával működik. A többi láncolattag célja azonban már a költségvetési csalás. Egymás között többször is átjelentik a munkavállalókat, akik után nem fizetik ki a közterheket, ezek a cégek egyáltalán nem adóznak, áfát sem fizetnek, így többszörös adózatlan bevételhez jutnak.

Például egy Egerben lebuktatott szervezet is így működött. A megrendelő szerződést kötött a tényleges munkáltató céggel, amely munkaerő-kölcsönző, -szervező cégeknek adta tovább a munkát. Utóbbiakat számlázócégek látták el fiktív számlákkal a közterhek eltüntetéséhez. Mindez több mint tízezer munkavállalót érintett.

A NAV különösen figyeli a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozókat. Folyamatos a felderítő, ezen belül operatív munka. A hatóság pénzügyi nyomozói, adórevizorai, pénzügyőrei szorosan együttműködnek. Az akciók során a pénzügyőrök a foglalkoztatottságot ellenőrizték, a revizorok pedig adóellenőrzéseket végeztek. Így a büntetőjogi szankciók mellett egyéb, igazgatási bírságokra is számíthatnak az elkövetők. Károsult munkavállalók sora is bejelentést tesz a NAV-nak, amikor kiderül, hogy feketén foglalkoztatják őket, közterheket nem fizettek utánuk.

– Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a munkavállaló beteg lesz, és az orvosnál kiderül, az illető nem kaphat táppénzt, mert munkáltatója be sem jelentette – mondja Sárközi Alexandra. – A költségvetés megkárosítása mellett családokat tesznek tönkre ezzel a tettesek. Ezért fontos, hogy a munkavállaló maga is ellenőrizze társadalombiztosítási jogviszonyát, a foglalkoztatására vonatkozó bejelentéseket: érdemes igazolást kérnie a munkáltatótól, másfelől az ügyfélkapu segítségével utánajárhat, hogy bejelentették-e, illetve munkabére után a megfelelő járulékokat megfizették-e. Ha pedig a szerződését a munkáltató személyében bekövetkező újabb és újabb változás miatt módosítják, ám továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, gyanakodhat, hogy csalás áldozata lehet. Gyanús lehet továbbá, ha nem írt alá munkaszerződést, vagy ha aláírt, de nem kapott belőle saját példányt, vagy nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket, illetve ha a munkabérét nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő összegben folyósítják. Ilyen lehet, ha kisebb összeg áll a szerződésben, de ő ennek ellenére „zsebbe” többet kap.

Egy csalárd konstrukció alkalmazásával a foglalkoztatottak nem a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján részesülnek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokban, sőt a nyugdíjjogosultságuk is veszélybe kerülhet, és nem részesülhetnek munkajogi védelemben.