– Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a munkavállaló beteg lesz, és az orvosnál kiderül, az illető nem kaphat táppénzt, mert munkáltatója be sem jelentette – mondja Sárközi Alexandra. – A költségvetés megkárosítása mellett családokat tesznek tönkre ezzel a tettesek. Ezért fontos, hogy a munkavállaló maga is ellenőrizze társadalombiztosítási jogviszonyát, a foglalkoztatására vonatkozó bejelentéseket: érdemes igazolást kérnie a munkáltatótól, másfelől az ügyfélkapu segítségével utánajárhat, hogy bejelentették-e, illetve munkabére után a megfelelő járulékokat megfizették-e. Ha pedig a szerződését a munkáltató személyében bekövetkező újabb és újabb változás miatt módosítják, ám továbbra is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, gyanakodhat, hogy csalás áldozata lehet. Gyanús lehet továbbá, ha nem írt alá munkaszerződést, vagy ha aláírt, de nem kapott belőle saját példányt, vagy nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket, illetve ha a munkabérét nem a szerződésben foglaltaknak megfelelő összegben folyósítják. Ilyen lehet, ha kisebb összeg áll a szerződésben, de ő ennek ellenére „zsebbe” többet kap.
Egy csalárd konstrukció alkalmazásával a foglalkoztatottak nem a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján részesülnek a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokban, sőt a nyugdíjjogosultságuk is veszélybe kerülhet, és nem részesülhetnek munkajogi védelemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!