Terápia nélkül az autista gyerekek

Országszerte gondok vannak a fejlesztőpedagógia területén, a nevelési problémákkal küzdő diákok jó része nem kapja meg a szükséges terápiát.

Csókás Adrienn
2015. 11. 16. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szövetség munkatársainak az a tapasztalata, hogy sokszor a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, vagy maga az iskola nem hajlandó érdemi kommunikációt folytatni a szülőkkel annak érdekében, hogy az integráció sikeres legyen – folytatta a panaszokat az AOSZ, hozzátéve: gyakran találkoznak azzal a jelenséggel is, hogy a pedagógus nem akarja megfogadni a szülő vagy a terapeuta javaslatait, és ahelyett, hogy a megoldást keresné, inkább a problémás gyermek magántanulói státusba kerülését forszírozza.

Székely László szerint további probléma, hogy maguk a szakértői eljárások is rendkívül hosszúak: ha a jogszabályoknak megfelelően folytatják le őket, általában minimum két hónapig tartanak, ez pedig komolyan hátráltathatja, hogy a fejlesztésre szoruló gyermek mielőbb az állapotának megfelelő különleges bánásmódot kapjon. Ha pedig végre eljut odáig a folyamat, hogy a gyermek hozzájut a speciális fejlesztéshez, azt sokszor más tanítási órák terhére szervezik meg neki, így hatványozódik a tanulmányokban való lemaradása, hiszen utólag kell bepótolnia azt a tananyagot, amit logopédia vagy más egyéni foglalkozás miatt kihagyott.

A jelentésből kiderült: olyan esetek is vannak, amikor az SNI gyermek számára hivatalosan kijelölt intézményben nincsenek meg a gyermek speciális igényét kielégítő feltételek. Főleg az óvodáknál szokott ez előfordulni, mert az önkormányzatok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a számukra kötelező köznevelési feladatként előírt óvodai ellátásba beletartozik az SNI gyermekek ellátása, sőt a szakértő által előírt fejlesztések megszervezése is.

Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a biztos figyelmét: az óvodákban a települési önkormányzatok kötelessége volna foglalkoztatni (akár megbízási jogviszonynyal is) az SNI gyermekek fejlesztéséről gondoskodó szakembert. A Klik utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésével próbálja enyhíteni a szakemberhiányt, csakhogy a hálózat teherbíró-képessége is véges, nekik pedig elsősorban az iskolákat kell kiszolgálni. Az ombudsman a vizsgálata során megkereste a köznevelési államtitkárságot is, amely a felvetett problémákra válaszul jelezte: főosztályvezetői szintű egyeztetést kezdeményez a Klikkel a szakemberhiány mértékének feltérképezésére és enyhítésére, a gyógypedagógusok képzésének hiányosságai ügyében pedig a felsőoktatási államtitkársággal fognak tárgyalni a keretszámok esetleges emeléséről.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.