Célkeresztben az óvodás korosztály

A médiakampányok is veszélyt jelenthetnek a gyerekekre. A reklámokra nem vonatkozik a korhatár-besorolási kötelezettség.

Nem elég, ha a szülő gondosan megválogatja gyermeke számára az életkorának megfelelő filmeket, tévéműsorokat vagy meséket, mert a műsorokat megszakító hirdetések is komoly veszélyt rejthetnek a kicsikre. A reklámiparnak ma már fontos célcsoportjává vált az óvodás korosztály, amely a szakértők szerint igen fogékony a színes, szagos, hangulatos kisfilmekre, miközben értelmezni még nem tudja a hallott, látott információkat.

– Minden reklám azt a hatást kelti, hogy ha a reklámozott terméket használod vagy fogyasztod, az életed szebb lesz. Ez a gyerekeknél sincs másképp. Csakhogy a négy-öt éves korosztály még nem tud különbséget tenni a hirdetések és a többi műsor között. A reklámok magával ragadó képi világa, a fülbemászó dallamok és a beígért jókedv igen közkedvelt a körükben. Gyakran hamarabb tanulnak meg egy szlogent, mint az első mondókájukat. És mivel könnyen elcsábulnak, a szüleiket is megpróbálják rávenni a vásárlásra. Nem véletlen tehát, hogy nemcsak a játékok hirdetései szólnak ennek a korosztálynak, hanem egyre több élelmiszeré is – magyarázza lapunknak Nuridsány Eszter gyermekpszichiáter, aki szerint a felnőtteket gyerekeiken keresztül megszólító hirdetések igen ártalmasak lehetnek a legkisebbekre, és nem csak azért, mert a reklámozott édesség esetleg egészségtelen.

– A világban elfoglalt helyünket egyre inkább az határozza meg, hogy hogyan nézünk ki, mink van. A tárgyak váltak státusszimbólummá, az emberi érték mutatójává. A felnövekvő nemzedék még soha nem állt ilyen mértékben a tömegtájékoztatási eszközök hatása alatt. A reklámok pedig azt sugallják, hogy ha az adott tárgynak vagy fogalomnak a birtokosává válunk, akkor minden tökéletes lesz: a hangulatom jobb lesz, a szüleim hangulata is jobb lesz, és a családtagjaimhoz való viszony is javulhat. Csakhogy a hirdetés gyakran hamis világot fest. Hisz az anya mosolyog, ha sáros lesz a nadrág, lehorzsolja a térdét a gyermek vagy odaég az étel. Ezek pedig nincsenek jó hatással a kisgyermek érzelmi fejlődésére, hiszen a gyerek minta által tanul, és fontos, hogy az adott helyzetre adekvát érzelmet mutassunk neki – hangsúlyozta.

A legfőbb veszély pedig éppen abban rejlik, hogy míg a televíziós műsorok legnagyobb része gondos vizsgálat után korhatár-besorolást kap, addig a sokszor hamis világképet közvetítő, megtévesztő reklámblokkok közvetítése idején eltűnnek a képernyőről a korhatárt jelző karikák. Mint azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a reklámokat nem indokolt kategorizálni, mivel a médiatörvény rendelkezése alapján nem vonatkozik rájuk a korhatár-besorolási kötelezettség. Közlésük szerint ebbe a körbe tartoznak a politikai vagy társadalmi célú reklámok, a televíziós vásárlási műsorok és a közérdekű közlemények is, ezenkívül nem kell besorolni a műsorelőzeteseket, a hír- és sportműsorokat, valamint a politikai tájékoztató műsorszámokat sem.

Hogy akkor mégis miként védhetők ki a gyerekekre gyakorolt káros hatások, azzal kapcsolatban jelezték: a kiskorúak védelme érdekében a médiatörvény kimondja, hogy a kereskedelmi közlemény közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat áru vagy szolgáltatás megvásárlására, bérbevételére, nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, a gyerekek tapasztalatlanságát, hiszékenységét, és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben. Alkoholreklámok pedig nem célozhatnak kifejezetten kiskorúakat, sőt, nem ábrázolhatnak alkoholt fogyasztó kiskorút.

Külön foglalkozik a gyerekekkel a reklámtörvény is, bár a szabályozás inkább csak a szélsőséges esetekre tér ki: alkohol, szerencsejáték reklámja például nem szólhat gyerekeknek, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben nem lehet bemutatni gyerekeket és fiatalkorúakat. Általánosságban hozzáteszik, tilos minden olyan kisfilm sugárzása is, amely a gyerek fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, óvodában, iskolában, gyermekjóléti intézményben vagy kollégiumban pedig tilos reklámtevékenységet folytatni, kivéve néhány speciális esetet, amikor például egészséges életmódról vagy környezetvédelemről van szó.

Annak érdekében, hogy a gyerekek médiafogyasztása minél tudatosabbá váljon, a középiskolai központi tantervekben külön tantárgyként jelenik meg a médiaismeret, az NMHH pedig néhány éve létrehozta a Bűvösvölgy elnevezésű médiaértés-központot, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a film-, műsor- és reklámkészítés fortélyaival, megtanítják nekik többek közt, hogy melyek a kereskedelmi kommunikáció tipikus trükkjei, befolyásoló praktikái. Az NMHH lapunknak kiemelte: a központ látogatása a megnyitása óta teljesen ingyenes, csupán előzetes online regisztráció szükséges hozzá, és olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy általában hónapokkal előre betelnek a szabad időpontok. – Idén novemberig 8200 diák látogatott el a Bűvösvölgybe – írták, hozzátéve: a sikeren felbuzdulva az ország más pontjain is szeretnének további oktatóközpontokat nyitni. A 3–6., illetve 7–10. évfolyamos diákoknak szóló interaktív foglalkozások elsőként várhatóan Debrecenben és Pécsett jelennek meg jövőre, de a távlati cél, hogy a Bűvösvölgy országos hálózattá nője ki magát.

Míg az iskolás korosztály tanórai keretek közt is elsajátíthatja a médiából rázúduló információhalmaz helyes értelmezését, az óvodások esetében egyelőre nincs ilyen program, pedig a tévé előtt ők is eltölthetnek akár napi 3-4 órát. Nuridsány Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kisgyermek gondolkodásának, értékrendjének kialakításában elsődleges szerepe van a szülőknek, ezért fontos, hogy mindig segítsenek a gyereknek értelmezni a látottakat, lehetőség szerint ők válasszák meg, mit nézzen a gyerek. – A tudatos vásárlás kialakítása (ami nem érzelmeken alapszik!) már gyermekkorban elkezdhető – mondta a szakember.