Semmi rosszat nem teszel, ha kivágatsz egy karácsonyfának való fenyőt – idézte Clint Springert, a Philadelphiai Egyetem botanikus- és biológusprofesszorát a Greenfo.hu környezetvédelmi portál. A szakértő az Ellipsos nevű kanadai független cég által végzett elemzésre reagált, amely szerint az élő fenyő szinte minden szempontból jobb döntés. Egy műfenyő átlagos élettartama ugyanis hat év, ha pedig ennyi ideig használják, akkor nagyjából háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a legyártása és a szállítása, mint az élő fenyőé. A tanulmány rámutat, a műfenyők jelentős része Kínából érkezik Amerikába és Európába is. A szállítás és a gyártás pedig súlyos környezeti hatásokkal jár. Ezzel szemben az élő fenyőket az adott országban nevelik, Magyarországon zömében a nyugati határszéli falvakban. Ugyanakkor egyre inkább hódítanak a műfenyők is.
Clint Springer botanikusprofesszor szerint sokan azt gondolják, hogy a műfenyő mellett döntve megmentik egy fa életét, de – mint mondta – ezeket a fenyőket valójában kizárólag azért ültetik, hogy karácsonyfa legyen belőlük. Viszont környezeti szempontból akkor lesz egyenértékű az élő fával a műfenyő, ha legalább húsz esztendeig használják. Ráadásul a műfenyő nemcsak környezeti, de egészségi szempontból is hátrányos. Alapanyaga kőolajon és fémeken alapszik, tehát nem megújuló, és gyártása során egészségre ártalmas anyagok keletkeznek. Továbbá a kész műfenyő is tartalmazhat például PVC-t, de akár ólmot is, ami kifejezetten egészségkárosító.
A karácsonyfa kiválasztása a fenyőillat szempontjából sem elhanyagolható. A Kiotói Egyetem 2007-ben készített tanulmánya szerint a fenyőerdők illata egyértelműen csökkenti a stresszt és a depressziót. Birgitta Gatersleben, a brit Surrey Egyetem környezetpszichológusa szerint, míg a természetes környezet nyugtató hatású, addig a mesterséges környezet növeli a stresszt. „Az élő karácsonyfa egészségünk szempontjából jobb, mint a műfenyő” – nyilatkozta az egyetem akadémikusa.
Mindemellett a hazai gazdaságnak is jót tesz az, aki élő fenyőt vásárol. A hazai kínálat jelentős része ugyanis a nyugati határszélről származik. Zala, Somogy és Vas megyében több száz kistermelő neveli meg azt a 1,5–1,8 millió fát, amit idehaza állítanak fel karácsonykor. A fenyők döntő többsége 1-2 hektáros apró birtokokról származik, és 5-10 évig nevelik őket, amíg elérik a megfelelő méretet. Hasonló a helyzet a földlabdás fenyőkkel is. Ezek nagy részét is Magyarországon nevelték fel és magyar dolgozóknak adott munkát. Ezzel szemben a műfenyők jelentős része importtermék. Magyarországon a legtöbb otthonban valódi örökzöldeket állítanak az emberek. Elsősorban lucfenyők, ezüstfenyők, kaukázusi jegenyefenyők (nordmannfenyő) alá kerülnek az ajándékok. A legdrágább a nordmann, míg a legolcsóbban a luc kapható, utóbbinak van azonban a legmarkánsabb illata. A kisgyerekes családok a nagyobb fákat, míg a nyugdíjasok a kisebbeket keresik.
A műfenyők leginkább PVC-tüskés fák, a legkülönbözőbb árkategóriában kaphatók. Előnyük az élő fákhoz képest, hogy többnyire tűzállók. A legolcsóbb néhány ezer forintba kerül, de 12-15 ezer forintért már élethű 90 centiméteres lucfenyőt vehetünk. Léteznek úgynevezett „pop-up” modellek is. Ezek a karácsonyi készülődés terhét azzal könnyítik meg, hogy tulajdonképpen önállóan felállítják magukat.
