Kitiltási ügy: képbe került egy alapítvány

Homály fedi, ki kért kétmilliárd forintot az amerikai Bunge nevű cégtől.

Egy alapítványi számlára kellett volna, akár részletekben is érkeznie a kétmilliárd forintnak cserébe az étolaj áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséért – erről beszélt az ATV-nek és lapunknak is Torba Tamás közgazdász, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge kommunikációs tanácsadója. Az ügyészség által lobbistaként emlegetett Torba Tamás kérdésünkre kifejtette, ezt az összeget az üzenet átadója szerint „lepapírozták” volna. Ez azt jelenti, hogy különféle szerződéseket írtak volna tanulmányok készítéséről, vagyis a kétmilliárd mögött – papíron legalábbis – valamifajta teljesítés is állt volna.
A lapunkban is publikáló közgazdász külön érdekesnek nevezte a kétmilliárdos összeget, ugyanis éppen ennyi az étolajpiacon átlagosan egy év alatt elcsalt áfa összege. Vagyis – véleménye szerint – az ajánlattevőnek ismernie kellett az étolajpiac sarokszámait.

Az amerikai kitiltásokat, illetve a szankció mögött álló, a hazai étolajpiacon tapasztalt áfacsalások ügyét a Fővárosi Főügyészség hozta elő újra, amikor pénteken bejelentette, vádat emeltek egy budapesti férfi ellen. Sajtóhírek szerint Tábor Viktorról van szó, aki egy informatikai cég vezetője, és több mint tíz éve például az adóhatóságnak is szállít a biztonsági projektekhez hardvert. Az ügyészség által csak T. V. monogramúként emlegetett férfi egy tavaly májusi találkozón a Századvég Gazdaságkutatóra és Heim Péterre, annak elnökére hivatkozva kérte a kétmilliárd forintot a Bunge lobbistájától – Torba Tamástól –, hogy az étolaj áfája csökkenjen. Ibolya Tibor fővárosi főügyész ugyanakkor azt állította, hogy a vádlott és Heim Péter között sem személyes, sem egyéb kapcsolat nem mutatható ki, az ajánlatból sem volt igaz semmi. A Századvégről az elsőként a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Torba Tamás sem beszélt. Csak annyit mondott, hogy „az üzenet átadója olyan kormányközelinek ismert szervezetre hivatkozott, amelyről hihető volt, hogy ilyesmiben el tud járni”.

Heim Péter is azt állítja, hogy nem ismeri a vádlottat. Az ATV Szabad szemmel című műsorában azt közölte, hogy nem is hallott róla. Azt is többször megismételte, hogy nincs semmilyen kapcsolata a Bunge nevű céggel, ahogyan semmilyen, Magyarországon tevékenykedő amerikai vállalattal sem. Heim Péter azt is hangsúlyozta, hogy senki nem tett neki ajánlatot semmilyen lobbitevékenységre. – Aki ismer egyébként, az pontosan tudja azt, hogy soha életemben semmilyen korrupciós cselekményben nem vettem részt – mondta.

A Magyar Nemzet szerette volna megtudni, hogy a Fővárosi Főügyészség a Századvég Gazdaságkutató mellett a Századvég Alapítvány esetleges érintettségét is vizsgálta-e. A két menedzsment között ugyanis van átfedés: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az alapítvány kuratóriumi elnökhelyettese és a gazdaságkutató társtulajdonosa is egyben, míg Barthel-Rúzsa Zsolt az alapítvány ügyvezető igazgatója és a gazdaságkutató igazgatósági tagja is. Az ügyészségnek tegnap elküldött kérdéseinkre egyelőre várjuk a választ.

Az amerikai kitiltási ügybe egyes sajtóorgánumok ismét alaptalanul próbálják belekeverni a Századvég Alapítvány nevét, megsértve ezzel a jó hírnévhez főződő személyiségi jogát – írta hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.

Felidézték: július 9-én a bíróság elmarasztalta az alapítvány által beperelt sajtóorgánumot és munkatársait, amiért annak idején azt állították, hogy a Századvég vezetőit korrupcióban való érintettség miatt kitiltották az Amerikai Egyesült Államokból. A bíróság megállapította, hogy ez az állítás valótlan, és nem anyagi kártérítésre kötelezte az alpereseket. Hozzátették: hasonló megállapításra jutott néhány nappal ezelőtt a Fővárosi Főügyészség is, amely azt közölte, hogy az úgynevezett kitiltási ügyben egy csaló élt vissza a Századvég nevével, amely nem érintett az ügyben.

A Századvég Alapítvány a jövőben is minden eszközzel fellép a jó hírnevét sértő megnyilatkozásokkal szemben – zárta közleményét az alapítvány.