A Hvg.hu emlékeztet rá, hogy a Fővárosi Főügyészség a vádlottat úgy írta körül, hogy egy jól ismert információtechnológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég 40-es éveinek végén járó, budapesti ügyvezetője, T. V. monogrammal – ez pedig a híroldal szerint Tábor Viktorra illik.
Tábor a Hvg.hu-nak annyit mondott, hogy nem látta még az ügyész bejelentéséről tudósító cikkeket, és nem tud róla, hogy vádlott lenne, de kért kis időt a reagálásra, azóta viszont nem találják. A cégnyilvántartás szerint a CBA központi cégének, a CBA Kereskedelmi Kft. résztulajdonosa is 2012 szeptembere óta.
Az ANT Kft. egy több mint 1 milliárd forintos árbevételű, információs technológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég, referenciáik szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) több mint 10 éve szállítanak hardvert a hivatal biztonsági projektjeihez.
A ügyészség a HVG kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a lap információját.
Korábban az MNO-n beszámoltunk róla, hogy a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését.
A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével – reagált az ügyészség tájékoztatására Keresztesi Péter, a Századvég -csoport marketing- és kommunikációs igazgatója. Heim Péter, a gazdaságkutató elnöke pedig a Hvg.hu-nak így nyilatkozott: „Négy héttel ezelőtt az ügyészség kérésére meghallgatáson vallomást tettem. Ott is elmondtam: T. V. monogramú személyt nem ismerek, soha nem beszéltem vele sem személyesen, sem telefonon, megegyezően azzal, amit most az ügyészség is mond.”
A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt írta, hogy az ügyet csak egy parlamenti vizsgálóbizottság tárhatja fel, ezért kezdeményezik annak felállítását. Úgy fogalmaztak, hogy nem életszerű az ügyészség „meséje”, amely szerint magánakcióról van szó, aminek során az elkövető hazudott kormányzati kapcsolatairól. A PM emlékeztetett, hogy hat embert tiltottak ki az Egyesült Államokból (USA) a korrupt ajánlat hírére, köztük Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnökét. Ezért úgy vélik: a most említett lobbista és a közvetítő csak „két balek, akikkel el akarják vitetni a balhét”.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint nemzeti érdek a kitiltási botrány kormányzati szálainak kibogozása. Emlékeztettek, hogy az USA-ból kitiltott hat kormányzati szereplő közül ma is csak Vida Ildikó kiléte ismert.
Az MSZP hangsúlyozta: Magyarország nemzeti érdeke, hogy kiderüljön, kiket és milyen korrupciógyanús ügyletek miatt tiltott ki területéről az Egyesült Államok, és hogy mi köze „a jelenlegi magyar kormány első számú kifizetőhelyeként működő Századvég Zrt.-nek” minden idők egyik legnagyobb magyar korrupciós botrányához.
A Jobbik azokat a kérdéseket tette fel, hogy mennyibe kerülhet a Fidesznél egy törvényjavaslat, valamint hogy volt-e kísérlet máskor is Fidesz-közeli szereplőknél közbenjárva adókedvezményt, adókönnyítést elérni.
Az Együtt arra szólította fel az ügyészséget, hogy se bűntársa, se bűnsegédje ne legyen a kormánynak az ügy igazi felelőseinek eltitkolásában. Az ellenzéki párt követeli a kormánytól, hogy tegyen lépéseket a Magyarország iránti nemzetközi bizalom visszaállítására, és végre hozza nyilvánosságra a kitiltási botrányban érintett személyek névsorát.
A Fidesz azt írta, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. A nagyobbik kormánypárt azt közölte, hogy ez mindenkire ugyanúgy vonatkozik: a korrupcióval teli ellenzékre éppúgy, mint a multikra és a gazdaság minden szereplőjére. Úgy fogalmaztak, hogy a Bunge-ügyben egy gazdasági érdekből elkövetett csalásról van szó, amelyben visszaéltek egy magyar tanácsadó cég nevével is.
(MTI)
