Az egészségügy összeomlása egy lassú kiszenvedés: egyre több terület épül le, egyre hosszabbak a várólisták, egyre durvább anomáliák vannak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Álmos Péter, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik szervezője. – Azért tartottuk fontosnak a társadalom segítségét kérni, mert a riasztó jelek ellenére az elmúlt években sem történt előrelépés, holott a parlamenti erő rendelkezésre állt – mondta. Álmos Péter egy nem nevesített egyetemi klinika pszichiátriai osztályán dolgozik, mint kifejtette, igyekszik a mikrokörnyezetében megteremteni a korrekt szakmai feltételeket, de a rendszer hibáit nem tudja korrigálni. – Fontos, hogy ez nem rólam szól. A nyílt levelet együtt hoztuk létre, konstruktív vita előzte meg a végleges verziót – hangsúlyozta.
Kérdésünkre elmondta, szociális munkásokat, ápolókat sem tudnak fizetni, ahogy vécépapírt sem tudnak venni az osztályra, azt a kollégáknak gyakran a betegektől kell kunyerálniuk, és ez megalázó. – Annyit tudtam tenni, hogy az osztály orvosaival megegyeztünk arról, hogy nem fogadunk el hálapénzt, és ezt hivatalossá is tettük a házirendünkben. Nem tudom, pontosan mennyi lapul az el nem fogadott borítékokban. Amit boríték nélkül próbálnak átnyújtani, abból úgy saccolom, hogy a havi bérem jelentős részét megkapnám – nyilatkozta Álmos Péter.
A hálapénz – a Facebook-csoportban közzétett nyílt levél szerint – olyan közös korrupció, amelynek a hálához már régen semmi köze, mindenki a saját vagy hozzátartozója biztonságáért aggódva fizeti, pontosabban a biztonság illúziójáért, mert az ellátás egyéni szintjén az orvos úgyis tehetetlen marad. A segítségével ugyanis szerintük nem lehet megváltani az összeomló rendszert, abból nem lehet ápolót foglalkoztatni vagy modern gyógyszert venni. Az állampolgároknak címzett levél 64 aláírója között főleg aneszteziológusok vannak, de pszichiáterek és sebészek is megelégelték a helyzetet. Most az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoportban szerveződnek, amihez tegnap estig közel négyszázan csatlakoztak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy több kórház osztályán már kint van az a tábla, amely a hálapénz ellen „kampányol”, és arra kéri a betegeket, ha elégedettek az ellátással, azt köszönjék meg szóban vagy írásban.
– Meglepődnének, hogy a hálapénz mekkora tabu az orvosok között. Mivel szégyelljük, senki nem beszél róla, fogalmunk sincs, ki fogadja el és ki nem (csak sejtéseink vannak arról, hogy van egy nagyon szűk orvosi réteg, aki a nyugat-európai béreknél is magasabb havi jövedelemre tesz szert a kierőszakolt hálapénzzel) – olvasható a nyílt levélben. Az aláírók szerint abban, hogy a hálapénzrendszer továbbra is fennmaradjon, egyedül az egészségügyi kormányzat érdekelt, ezért bírálják Ónodi-Szűcs Zoltán új egészségügyi államtitkárt, aki nem akar hozzányúlni a hálapénz intézményéhez.
Az orvosok arra kérik az olvasókat, segítsenek elérni, hogy a magyar egészségügy elviselhetetlen problémáival érdemben foglalkozzanak. Visszaidézik az elmúlt egy év legnagyobb visszhangot és nyilvánosságot kiváltó botrányait is, mint például a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriájához köthető elmarasztaló ombudsmani jelentést, vagy a közelmúltban a Szent Imre Kórházból tömegével távozó aneszteziológusok ügyét.
Három kérdést tesznek fel Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak: Milyen határidőt ad a hálapénz „kikopására”? Milyen konkrét lépéseket tesz 2016-ban az orvos- és szakdolgozó-elvándorlás mérséklése és az orvos- és szakdolgozói felsőoktatási képzés megerősítése érdekében? Mikorra hív össze kerekasztalt, ahol a kormányzat figyelembe veszi a társadalom, az egészségügyi érdekképviseletek és a gazdaság képviselőinek véleményét? Azt kérik, támogatásuk kifejezéseként ezeket a kérdéseket küldjék el e-mailben az állampolgárok az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Az MSZP tegnap közleményben tájékoztatott arról, ők is továbbították a kérdéseket az Emminek.
Az orvosok fizetését érintő tévhiteket is igyekeznek rendbe tenni, mint írták, míg a magyar orvost valóban a magyar miniszterelnök fizetésének megfelelő összeggel várják külföldön, addig itthon törvény által pontosan szabályozott orvosi bértábla szerint fizetik őket, és még az EU-s régiókért felelős klinikákon is van 1000 forint nettó órabér alatt kereső tapasztalt szakorvos. Ez azért is kevés – érvelnek –, mert egyetlen rezidens azzal, hogy megmenti a betegei munkaképességét, vagy alkalmassá teszi, hogy ne szoruljon más emberek segítségére, a szakvizsgáig a fizetése és a képzése költségének sokszorosát menti meg az államnak.
Ahogy arról korábban már írtunk, egy orvoselvándorlást vizsgáló kutatásból kiderült, a hazai egészségügyi dolgozók egy része mára inkább ingatlanügynökként dolgozik, mint orvosként, és bár a külföldre készülők egy része nem végleg hagyja el hazánkat, a hiányuk súlyos gondokat okoz.
A hálapénz és az alacsony fizetések mellett az intézmények és az infrastruktúra katasztrofális állapotáról is beszámoltak. – Az omló, penészes falak és az ehetetlen étel sajnos csak a díszlet.
Az orvos frusztráltságát e körülményeknél jobban indokolja az a tehetetlenség, amit a rendszer hibája miatt meg kell tapasztalnia. Vegyük példának a daganatos betegségben szenvedők halálozási arányát, melyben Magyarország az OECD-tagállamok utolsó helyén áll. Ez azt jelenti, hogy ha valakinél rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, nálunk a legnagyobb az esélye, hogy belehal. Ez pedig azért van, mert ha az egyén szintjén a jól képzett orvos el is látja a feladatát, tudása és elkötelezettsége nem tudja ellensúlyozni a rendszerszintű hiányosságokat. Modern onkoterápiát például lehetetlen folytatni CT- és MR-készülékek nélkül. Magyarországon ezekből feleannyi jut 100 ezer lakosra, mint Szlovákiában vagy Csehországban – írták az orvosok.
