Bürokráciacsökkentő intézkedéseket készít elő Balog Zoltán, a humántárca vezetője – közölte Lázár János, aki a tegnapi kormányinfón újságírói kérdésre reagált a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete által megfogalmazott segélykiáltásra. A nyílt levélben a pedagógusok kemény bírálatot fogalmaztak meg az oktatási rendszerrel kapcsolatban: a reformok felfüggesztését, valamint a kormány és a pedagógusok közötti tárgyalást követelték. Petíciójukat lapzártáig több mint háromezer magánszemély és harminckilenc szervezet – például a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium – támogatta. Lázár János leszögezte: az iskola egy munkahely, és „polgári, kapitalista viszonyok” között a munkavállalónak nincs beleszólása szervezeti kérdésekbe, ezért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról például nem fognak vitát nyitni.
– Akinek nem tetszik a munkaadó személye, az a nemtetszésének az országgyűlési választások alkalmával adhat hangot – jegyezte meg a Miniszterelnökséget vezető politikus. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a túlszabályozottságot érintő panaszok nem alaptalanok. A miniszter úgy vélte, a tanároknak az oktatási rendszer keretei helyett inkább a képzés minőségével kellene foglalkozniuk, mert 2002 óta csökken a diákok tudásszintje, és „a pedagógusok nem tehetnek úgy, mintha ehhez nem lenne semmi közük”.
Ami azt illeti, a Herman Ottó Gimnázium tanárainak nyílt levele jelentős részben éppen ezzel foglalkozik. A gimnázium nevelőtestülete szerint az elhibázott reformintézkedések, a kaotikus viszonyok egyaránt felelősek a romló mutatókért. Azt írják: „Az évenkénti – jobb esetben kétévenkénti – változások biztosan nem diák- és tanárbarátok. Hol a Nemzeti Alaptanterv változik (ami miatt az iskolák kénytelenek egy sor dokumentumot újraírni, köztük a helyi tanterveket), hol az érettségi követelményrendszer, hol a továbbtanulási lehetőségek köre, de minimum a tankönyv (melyből mi, tanárok nem kapunk ingyenes példányt, így minden tanév azzal kezdődik, hogy meg kell vennünk a munkaeszközeinket). Csoda, hogy ilyen reformdömpingben nem teljesítenek egyes magyar diákok jól a nemzetközi felméréseken? Van olyan gyerek, aki iskolai pályafutása alatt 6-8 újításhullámot is elszenved, persze a velük kísérletező pedagógusokkal együtt. Mert bizony a tanárnak is beletelik néhány évébe, hogy megtalálja annak legjobb módszerét, hogyan juttassa el az új ismeretanyagot a gyerekekhez. Ráadásul a tankönyvek új generációja nevében is kísérleti, azaz kipróbálás alatt álló, míg szakmailag igen színvonalas könyvek indokolatlanul a süllyesztőbe kerültek Az oktatási rendszer minden változtatásával a gyerekekkel kísérletezünk! Az érettségi követelmények változtatása az egyik legfelháborítóbb: pl. a jövő tanévben érettségizők napjainkban szembesülhettek azzal a ténnyel, hogy vannak olyan tárgyak (például földrajz, kémia, informatika), melyeknél az érettségi elvárások utólag módosultak, hiszen ők az adott tantárgy tanulását már befejezték, mivel oktatásuk a középiskola első két évfolyamán történik.”
