Magyar Gábor szerint a fő probléma a jogalkotás technikájával van, amikor a pártközpontban döntik el, hogy mit szeretnének, a törvényt vagy a törvénymódosítást viszont nem futtatják végig a szakminisztériumon és az igazságügyi minisztériumon sem. Így pedig senki nem tudja jelezni, hogy baj lesz belőle. Mivel nem megy át a rendszeren a jogszabály, a hibák benne maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig képtelen ellátni a funkcióját, hogy szűrőként fellépjen a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotással szemben. A jogász megjegyezte, a jogalkotási dühöt csillapítani kellene, a személyre szabott törvényalkotást pedig mellőzni. A társadalmi vita pedig elengedhetetlenül szükséges lenne.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány „őrjöngő” jogalkotásba kezdett, s kezelhetetlen mennyiségű szöveg jelent meg a közlönyben. Hozzátette ugyanakkor, hogy kissé torz képet festenek a statisztikák, ugyanis 2010-ben változott a Magyar Közlöny tipográfiája, a kormányváltás előtt valamivel sűrűbben szedett oldalak jelentek meg a lapban. Ám – mint mondta – ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy képtelenség követni a jogalkotás tempóját. Kifejtette, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem minden megjelent jogszabály befolyásolja közvetlenül az állampolgárok mindennapjait, azonban még így sem várható el tőlük, hogy lépést tartsanak a 2010 óta keletkezett jogszabályokkal. Lattmann Tamás szerint nem lehet mindent jogalkotással megoldani, főleg nem az olyan hazug technikákkal, mint amikor kormányzati álláspontot egyéni képviselői indítvány alapján fogadnak el. Ez esetben ugyanis kimarad például a társadalmi vita. Megjegyezte, rengeteg felesleges szabály született.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!