Hadnagy Ibolya bírói tanácsa Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót) felmentette az ellene emelt vád alól. Az indoklás szerint esetében mindössze egy eredménytelen befolyásolási cselekmény volt megállapítható.
Antal Attila harmadrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt másfél év börtönre ítélte a törvényszék, a büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatóját hűtlen kezelés bűntette, valamint magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.
Lelovics Ottó ötödrendű vádlottat (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadóját) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt egy év két hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.
Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét, majd később, azzal párhuzamosan Hagyó Miklós mellett megbízással dolgozó kommunikációs tanácsadót) a bíróság felmentette. A vád szerint a vádlott két helyről vette fel indokolatlanul a fizetését, a bíróság azonban kimondta: nem volt megállapítható, hogy a foglalkoztatása fiktív lett volna ezután a BKV-nél.
Horváth Iván hetedrendű vádlottat (Hagyó Miklós jogi tanácsadóját) hűtlen kezelés miatt mint felbujtót egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.
A törvényszék Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottat, a BKV Zrt. volt kommunikációs igazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év tíz hónap börtönre ítélte, három év próbaidőre felfüggesztve.
A bírói tanács Zelenák Tibor, a BKV volt osztályvezetőjét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, ebből a vádlott előzetes letartóztatásban eltöltött ideje miatt 51 ezer forintot kifizetettnek tekint.
Egy vádlottat 150 ezer, egy másikat 350 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek.
Felmentették ugyanakkor minden vád alól Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.
A bíróság Hagyó Miklós elsőrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után harminc napon belül, kártérítésként egyetemlegesen fizessen meg a BKV-nak 39,6 millió forintot. Antal Attilát, Lelovics Ottót és Regőczi Miklóst szintén kártérítés megfizetésére kötelezték: egyetemlegesen mintegy tízmillió forintot kell fizetniük.
A kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel Hagyó Miklóst a bíróság.
A bíróság álláspontja szerint az ügyészi indítványok egyes eseteiben nem lehetett a hűtlen kezelést megállapítani, még akkor sem, ha „baráti” segítséggel történt egy-egy pályázat elnyerése.
A bíróság a vádtól eltérően a nagy összegű munkaszerződések megkötése miatt – amelyek következményeként viszonylag rövid idejű munkavégzés után milliós végkielégítést kaptak a közlekedési vállalattól távozó „menedzserek” – nem találta bűnösnek a harmad- és a negyedrendű vádlottat. Az indoklás szerint ez bevált gyakorlat volt a BKV Zrt.-nél.
A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző C.C. Soft Kft. esetében a törvényszék Hagyó Miklóst elmarasztalta, mert „hivatali befolyásával visszaélt, elkövette a hűtlen kezelés bűntettét”. A főpolgármester-helyettes a vád szerint arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt fizesse ki a munka ellenértékét.
Az ítélet felmentő rendelkezései, téves minősítés és törvénysértően enyhe büntetés miatt jelentett be fellebbezést a Hagyó Miklósra kiszabott büntetés súlyosbításáért Homonnai János ügyész az ítélethirdetés végén. A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze további 11 vádlott esetében szintén súlyosbításért fellebbez, míg 3 vádlott esetében 3 nap gondolkodási időt kért.
Az elmarasztalt vádlottak, köztük Hagyó Miklós felmentésért jelentettek be fellebbezést, a jelen lévő felmentett vádlottak tudomásul vették az ítéletet, a többieknek 3 nap áll rendelkezésükre arra, hogy reagáljanak az őket érintő határozatra.
A Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen kedden Kecskeméten kihirdetett ítéletben csak azokban az esetekben marasztalták el a vádlottakat, amelyekben az ügyészség bizonyítani tudta a bűnelkövetést – erről a Kecskeméti Törvényszék nyilatkozatban tájékoztatta kedden az MTI-t. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a tárgyalássorozat zárásaként bejelentette, hogy a fellebbezések miatt az ügyet felterjeszti a Szegedi Ítélőtáblára.
Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és 14 társát bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolták. Az ügyészség szerint a volt politikai szereplők, segítőik, a BKV vezetői és beosztottai egymilliárdos kárt okoztak, míg a vádlottak és védőik arra hivatkoztak, hogy erre nincs bizonyíték.
A botrány hét éve Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának több tíz milliós végkielégítési ügyével robbant ki, ám bizonyítottság híján az ügyész maga kezdeményezte Szalainé felmentését.
Hagyó Miklósra vallott több vádlott is a nyomozás során, akik a tárgyaláson „visszavonták” korábbi állításaikat. Azt hangoztatták, hogy a terhelő nyilatkozatokat a nyomozók és az ügyészek fenyegetéssel, megfélemlítéssel kényszerítették ki.
Így tett a nokiás dobozos vesztegetésről korábban vallott Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, illetve hivatali elődje, Antal Attila is.
Az ügy hátteréről bővebben Szabó Zsolt cikkében olvashat.
