„A te mamád annyira rasszista, hogy ő Balogh Boglárka”
– ehhez a Rosa Parks (afroamerikai polgárjogi aktivista) szájába adott vicchez hasonlókkal kommentálta a Jezebel szerzője, Kara Brown azt a fotósorozatot, amin Balogh Boglárka különböző afrikai törzsek tagjainak maszkírozta magát. A szerzőnő nem fárasztotta magát azzal, hogy érvelni próbáljon a képek ellen, inkább a gyalázkodásban erősített rá: Fehér Ördögöt és „hülye rasszista bullshitet” emlegetett, majd a fotókat pozitívan fogadó magyar kommentelőkön élcelődve kijelentette, „Magyarország király helynek tűnik.”
A december végén a BoredPandára feltöltött képek célja ugyanakkor az volt, hogy Balogh felhívja a figyelmet ezeknek a törzseknek az elzárt kultúrájára. A külföldi oldalak szerzői viszont úgy látták, a nő jóval inkább a „blackface” hagyományát folytatja, és többet árt a feketéknek, mint használ. Az 1900-as évek Amerikájában fehér színészek maszkírozták magukat feketéknek, és a negatív sztereotípiák felerősítésével űztek gúnyt az afrikai származásúakból. Többen úgy vélték, hogy az ő tevékenységükhöz hasonlót művelt Balogh is, miközben a „blackface” teljesen más, már a külső jegyek alapján is. A színészek arcfestése inkább bohócszerű külsőt kölcsönzött nekik, és a feketék kiparodizálására szolgált, miközben Balogh különböző törzsek testdíszeit másolta le, nem pedig a bőrszínükre helyezte a hangsúlyt.
A kritikusok viszont elsősorban az amerikai kontextusból értelmezték a fotósorozatot, felemlegetve a feketék hosszú elnyomását: így tett a The Guardian szerzője, Sisonke Msimang is, aki már megpróbálta elmagyarázni, mi a baj a képekkel. Persze ő is leereszkedő modorban, elképzelve, hogy egy űrlény látogat a földre, és neki kell elmagyarázni, mi a gond az egésszel. Elmeséli a magukat feketéknek festő színészeket, majd azzal zár: „most az űrlény már érti, miért bosszankodnak a sötétebb bőrű emberek a képek miatt. Azt kérdezi, miért viselkedik továbbra is így néhány világos bőrű ember – nem ismerik a történelmüket?”
Balogh nagyon is ismeri, és az MNO-nak elmondta: az, hogy a képeit többen összemosták a blackface gondolatvilágával, arra enged következtetni, hogy minden egyes lépésnek a globális kontextusát is figyelembe kell venni, főként, ha nemzetközi porondra lép valaki. „Ennek ellenére vannak olyan fehéremberlakta országok, mint Magyarország is, amelyek nem zsákmányolták ki a világ kiszolgáltatottabb felét, így az ottaniak afrikai, közel-keleti, ázsiai népekkel kapcsolatos megnyilvánulásai teljesen mások, mint mondjuk az Egyesült Államokban élőkéi” – tette hozzá a fotós-újságíró, akinek cikkei jelentek már meg a Világutazón vagy a National Geographic Magyarországban is.
A 34 éves újságíró elleni felháborodásról többen beszámoltak, köztük a Daily Mail és az RT is, de a kommentelők is lelkesen nyilvánítottak véleményt a témában. Az RT szerint például egy hozzászóló azt írta, ezek a nők gyönyörűek és méltóságteljesek a saját jogukon, ha pedig valaki föléjük helyezi az arcát, azzal csak megfosztja őket a saját történetüktől. Korábban beszámoltunk már hasonlóról, amikor a kulturális kisajátítás vádja hangzott el egy jógaoktatóval szemben, mondván, nem kellene olyan elemeket beépítenie óráiba, amelyeket mások kultúráiból vesz át.
Balogh szerint a Szabó Csaba grafikus és általa készült fotósorozat a „blackface” jelenségével szemben nem negatív és semmiképp sem degradáló szándékkal jött létre, jóval inkább az egylényegűségről szól. Az újságíró hozzátette, hogy a National Geographic Magyarországnak már egy éve készít képeket és cikkeket a harmadik világ különböző tájairól, mostani afrikai útja során pedig nekik írja majd blogját, „ahol többek között a képeken is szereplő törzseknek az életét dokumentálom, nem megmentési célból, ahogy többen szarkasztikusan megjegyezték, hanem dokumentarista újságíróként. Tehát ha politikailag nem lett volna korrekt a projekt, nem hiszem, hogy a magazin felkért volna a további együttműködésre.”
A projekt ugyanakkor lekerült a BoredPandáról, Balogh szerint azért, mert elfogadja, hogy egyeseket megbántott vele. Mint az MNO-nak mondta, sajnálja, hogy „akaratlanul valakiknek mély, a történelmi elnyomásból, kizsákmányolásból vagy csak a mindennapi élet tapasztalatiból származó atrocitások miatt” fájdalmat okozott. Ugyanakkor szerinte látványos volt, hogy a „tengerentúli negatív véleményírók nagy százaléka fehér bőrű, a pozitív kommentelőké meg fekete.” Lapunknak kifejtette azt is, hogy „ha az jelenne meg egy-egy írásban, hogy a »fehér ördög (eleve rasszista megfogalmazás az eredeti blogoló hölgytől) blackface projektjét a jó hírnevű egyébként fekete Echoe Malone is támogatja«, már nem lenne szenzációértéke az egésznek.”