Terrorveszély bemondásra?

A kormány döntene a jogok korlátozásáról. Simicskó: Érdekünk a józan gondolkodás.

A különbség az, hogy szükségállapotot pontosan körülhatárolt esetekben, kétharmados parlamenti döntéssel lehet kihirdetni, míg a jelenlegi tervezet szerint egyelőre homályos esetekben, ráadásul pusztán kormánydöntéssel léptetnének hatályba intézkedéseket. Ehhez hasonlóan érvelt az MSZP-s Molnár Zsolt is, aki megkeresésünkre szintén a szükségállapot burkolt formájának nevezte a terveket. Ráadásul – mint mondta – a veszélyhelyzet foka nincs arányban azzal a rengeteg jogfosztó intézkedéssel, amire a tervezet lehetőséget adna. A szocialista politikus is kifogásolta, hogy egy ilyen állapotot a kormány saját döntése alapján hatvan napig fenn is tudna tartani. Az LMP-s Schiffer András a Hír Televízióban jelentette ki: nem támogatják, hogy „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mindenféle kontroll, parlamenti felhatalmazás nélkül” hatvan napra olyan különleges jogrendet vezessen be, amely például lehetővé tehetné, hogy a Hír Televíziót lekapcsolják, vagy nem engedné, hogy az emberek külföldre, mondjuk Ausztriába elmenjenek dolgozni.

A kormány tervei lehetőséget adnának egyes sajtóorgánumok korlátozására is a terrorveszély-helyzet elrendelésekor. Lapunk összesítése szerint habár van olyan nyugat-európai ország, ahol szintén megvan erre a felhatalmazás, az elmúlt években elkövetett terrorcselekmények után nem merült fel ilyesmi.
A tavalyi, százharminc ember életét követelő merényletsorozat másnapján Franciaországban rendkívüli állapotot vezettek be egy 1955-ös törvény alapján, ez egyebek között lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter, vagy a helyi hatóságok a nap bármelyik órájában házkutatást rendeljenek el, vagy letartóztassanak olyan személyeket, akik álláspontjuk szerint veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Noha a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hatóságok szigorú ellenőrzés alá vonják a sajtótermékeket és mindenfajta nyomtatványt, ezt a paragrafust szándékosan kihagyták a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló határozatból.

Spanyolországban a madridi, 2004. március 11-i úgynevezett véres pályaudvari merényletek után szintén nem látták szükségét annak, hogy korlátozzák a sajtószabadságot. Mint ismeretes, a 192 halottat és 1857 sérültet követelő tíz robbantást az ügyben elrendelt hivatalos nyomozás szerint egy az al-Kaida vonzáskörében álló terrorcsoport követte el. Noha a 2004-es londoni bombatámadások nyomán szigorították a szólásszabadságot az Egyesült Királyságban – így például büntethetővé tették a terrorista merényletre buzdító megnyilvánulásokat –, konkrétan a média szabadságát befolyásoló jogszabályok nem születtek. Ennek ellenére a különböző belbiztonsági szigorítások megnehezítették az újságírók munkáját. Tavaly például jelentős felháborodást keltett, amikor a rendőrség lefoglalta a BBC Newsnight egyik újságírójának laptopját a terrorizmusellenes törvények alapján. A riporter rendszeresen tudósított az Egyesült Királyságból elszármazott dzsihadista harcosokról, a rendőrség pedig a kapcsolati tőkéjét szerette volna feltérképezni.