Több tízezer forintnyi, sőt vezető beosztásúak esetében akár százezres nagyságrendű is lehet az az illetménycsökkenés, amit a kormány elérhet háttérintézmények megszüntetésével. Mint arról beszámoltunk, a kabinet a tervek szerint február 10-én véglegesíti azt az intézményi „halállistát”, amelyen 73 állami, országos háttérintézmény, illetve költségvetési szerv szerepel. Az első információk arról szóltak, hogy ezen intézmények közül 13 jogutód nélkül megszűnik – például a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Design Terminal –, további 60 háttérintézet pedig – köztük például az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vagy az Oktatási Hivatal – beleolvad a fenntartó minisztériumba. A Lázár-féle elképzelés a legutóbbi információk szerint azzal kalkulál, hogy a megszűnő központi hivatalok hatósági jellegű elsőfokú feladatait, így a nyilvántartások vezetését és a hatósági ellenőrzéseket a kormányhivatalokhoz delegálná, a másodfokú feladatok pedig a minisztériumokhoz kerülnének.
Csakhogy azzal, ha egy központi államigazgatási szerv helyett egy területi szerv, azaz a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, netán a járási hivatal szervezeti egységévé válnak bizonyos szervezetek, jelentősen csökkenhet az ott dolgozók illetménye. Ezek az emberek az átalakítás után is kormánytisztviselőként láthatják el a munkájukat, csak épp kisebb javadalmazásért. Ha például a nevében is jelzett országos hatáskörű Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az illetékes kormányhivatalokhoz kerül, akkor az ott dolgozó több száz embernek 20-30 százalékkal is csökkenhet a fizetése. Jól jelezte ezt a folyamatot, amikor tavaly év elején a Magyar Államkincstártól több feladatot – például a családtámogatások felügyeletét – áttették a kormányhivatalokhoz, az ezzel foglalkozók illetménye az átalakítás után a megyei, illetve járási szinten jelentősen kevesebb lett.
Lázár János miniszter a múlt héten már utalt arra, hogy a beolvasztás után az eddigi költségkeretnél 20 százalékkal kevesebbet kapnak az intézmények. Ezt az eddigi hírek szerint jelentős létszámleépítéssel vagy a fizetések csökkentésével érik el, most azonban úgy tűnik, mind a kettőre számíthat az állomány.
Nemcsak az illetmények lefaragása okozhat gondot, hanem az elbocsátások is. Arról a múlt héten a Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt, hogy a változtatások nagyjából 50 ezer embert érintenek majd, és biztosan lesznek, akik elveszítik állásukat. Ám a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor tegnap az ATV-nek megerősítette, hogy a ciklus végéig, tehát a következő két évben nem hat- vagy tízezer, hanem 100-150 ezer fővel csökkenhet az államigazgatásban dolgozók száma.
A feszültség már most tapintható ezeknél a szervezeteknél. Csepreghy Nándor azzal igyekezett megnyugtatni az érintetteket, hogy a kormány „eddig senkinek nem engedte el a kezét”, a százezres leépítés terve akkor valósulhat meg, ha a gazdasági növekedés a tervek szerint alakul. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jelenlegi intézményi átalakítási tervek még nem véglegesek, az, hogy a listán szereplő intézmények közül melyik szűnik meg, még nincs eldöntve.
