A felszínes tudás rosszabb eredményhez vezet

A 2010 előtti oktatási rendszerrel is voltak gondok, de számos probléma azóta keletkezett.

Orbán Viktor szülőként azt várja a magyar oktatási rendszertől, hogy a gyerekek „jól nevelt, jó fizikai állapotban lévő, jó lelki erővel, kifejlett akaraterővel és a nemzetközi gazdasági versenyben helytálláshoz szükség tudással” rendelkezzenek – derült ki a miniszterelnök Kossuth rádiónak adott péntek reggeli nyilatkozatából. A kormányfő kifejtette, 2010-ben a kormánynak két ténnyel kellett szembenéznie: egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével. Hogy ez kinek a felelőssége volt, arról úgy fogalmazott: nem merné sem azt állítani, hogy a pedagógusok munkája lett rosszabb, sem azt, hogy a gyerekek butábban születnének, mint korábban, és azt sem, hogy a szülők kevésbé látnák el kötelességeiket. A lényeg az, hogy „oda nem szabad visszamenni, ahonnan elindultunk. Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el” – mondta.

„Senki sem akarja azt, hogy a 2010 előtti rendszer jöjjön vissza. Azt szeretnénk, hogy előrefelé haladjunk, ne pedig visszafelé”

– reagált a kormányfő szavaira Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára. A közoktatás helyzete miatt tiltakozó petíciót megfogalmazó iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke, aki egyben a szerdai pedagógustüntetés egyik szervezője is volt, lapunk megkeresésére elismerte, hogy változtatni kellett az oktatási rendszeren. Példaként említette a nemzeti alaptantervet, amelyben a lexikális ismeretek tömege 2010 után is benne maradt. Véleménye szerint azonban nem várható el egy gyerektől, hogy ugyanabban az óraszámban sokkal több tananyagot fogadjon be. Akkora a tananyag mennyisége, hogy a gyerek képtelen elsajátítani. Emiatt lényegében felszínes tudással fog rendelkezni, ami még rosszabb eredményeket jelent majd a méréseken – mondta a miskolci tanár. Pilz Olivértől lapunk azt is megtudta: azért nem említették a szerdai tüntetésen, hogy iskolájuk igazgatóját meghívta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a jövő keddre tervezett közoktatási kerekasztalra, mert a meghívó később érkezett meg.

A lapunk által megkérdezett szakember úgy véli, tényleg voltak problémák a 2010 előtti oktatási rendszerrel, ám azóta csak megsokszorozódtak a gondok. Balogh Gyöngyi oktatási szakértő úgy látja, korábban valóban gondot okozott a pénzhiány, de azzal már kevésbé ért egyet, hogy a gyerekek rosszul teljesítettek volna. Kiemelte: az előző kormány alatt liberális oktatáspolitika zajlott, nagyon sokféle programból lehetett választani, ami viszont zavart okozott. Azóta sokat tettek azért, hogy javuljanak a magyar diákok PISA-felmérésbeli eredményei például a szövegértés vagy a kompetenciák fejlesztése terén. Ehhez programokat dolgoztak ki, illetve pénzt és anyagokat is biztosítottak. Bár nem volt kötelező, de a gimnáziumi tanárként is dolgozó szakértő maga is kipróbálta a kompetenciaalapú oktatást. Tapasztalata alapján nem ez az egyetlen lehetséges módszer, de mindenképpen eredményes volt. A 2010 utáni oktatási rendszert úgy jellemezte: „a ló másik oldalára estünk át”. „Most egyetlen üdvözítő tanterv van, egyetlen üdvözítő tankönyv, egyetlen üdvözítő lehetőség” – hangsúlyozta Balogh Gyöngyi. Szintén problémaként említette a pedagógusok adminisztrációs terheinek és a diákok óraszámának növelését. A mindennapos testnevelésről úgy fogalmazott: mint elv, dicséretes és fontos, de a gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen nincsenek meg sem a tárgyi, sem a személyi feltételei.