Sokan megkeresték, magánszemélyek és önkormányzatok is a Hóman Bálint Alapítványt az elmúlt időszakban, hogy fölajánlják a segítségüket. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mi lesz a szobor sorsa, egyelőre semmilyen döntés a részünkről eddig nem született – nyomatékosította lapunknak az alapítvány kuratóriumának elnöke azokra a hírekre reagálva, hogy az emlékmű Vácott lesz a jövőben felállítva. A hírről az Index hírportál azt írta, hogy a birtokukba került jegyzőkönyv szerint a váci Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság február 9-i ülésén a bizottság egyik külsős tagja, Moys Csaba bejelentette, hogy kapcsolatban áll a székesfehérvári Hóman Bálint Alapítvánnyal, ahol megígérték, hogy Vácnak adják a szobrot. Telefonon megkerestük a képviselőt, aki azt mondta, lehet, hogy rosszul fogalmazott, vagy átírták a jegyzőkönyvet, mert ilyen ígéret nem született.
Ő csak azt szerette volna jelezni, hogy ha mégis úgy alakul, az emlékműnek, amelyet Székesfehérváron nem lehetett felállítani, Vác adhatna otthont. Egyrészt azért, mert történelmileg is kötődött Váchoz Hóman Bálint, mivel az ottani börtönben halt meg, másrészt pedig talált egy olyan magánterületet, amely a szobor felállítására alkalmas lenne. Azt azonban, hogy ez hol van, Moys Csaba nem árulta el részleteket jelezve, nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni a terület tulajdonosát.
• Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek az Akadémián
A Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának háromrészes vitasorozata Hóman Bálintról:
• Ujváry Gábor: Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói
• Kovács M. Mária: Magyar-e a nagypapa?
• Ujváry Gábor: Hóman és az antiszemitizmus
A jegyzőkönyv szerint Moys azt is bejelentette, hogy ő és az általa vezetett Váci Reménység Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy támogatást szerezzenek a szobor köztéri felállításának. Ezt azonban szintén cáfolta tegnap a képviselő nyomatékosítva, ő az aláírásgyűjtést a Nemzeti Fórum Váci Szervezetének elnökeként kezdeményezte, és azt nem a Hóman-szobor ügyében indította, hanem azért, hogy a váci Hóman Bálint utcának ne változtassák meg a nevét. Ugyanerre a február 9-ei bizottsági ülésre ugyanis négy váci ellenzéki képviselő (Bóth János, Ferjancsics László, Kiss Zsolt és Krauze István) beterjesztette, hogy nevezzék át a Hóman Bálint utcát Híradó utcára, mert „a város jó hírnevét veszteség éri”, ha az elmúlt hetek Hóman körüli botrányai után marad a náci kollaboránsról elnevezett köztér. A váci városvezetés állásfoglalást kért a Kormányhivataltól, ahol lepattintották az ügyet, mondván ez települési hatáskör, de ha nem tudnak dönteni, kérdezzék meg a Magyar Tudományos Akadémiát. A kormányhivatal január 28-i válasza után Fördős Attila polgármester február 4-én kért állásfoglalást az MTA-tól. A dátumok azért fontosak, mert az MTA állásfoglalása nem érkezett meg a február 9-i bizottsági ülésre, a határozati javaslatot pedig végül leszavazták. Az Index megkereste Vác polgármesterét, hogy mi az álláspontja a szoborral és az utcanévvel kapcsolatban, a titkárától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármester nem kíván nyilatkozni a témában.
Az ügyben közleményt adott ki a Tett és Védelem Alapítvány, melyben jelezték, a Pest Megyei Kormányhivatal arról tájékoztatta őket, hogy a Vác város önkormányzatának képviselő-testülete 2016. februári rendes ülésén tárgyalja a Hóman Bálint út átnevezésének kérdését. A hatályos törvények alapján Magyarországon nem viselheti olyasvalaki nevét közterület, aki maga is tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában. Ezért a Tett és Védelem Alapítvány 2015 decemberében az ügyészséghez és a kormányhivatalhoz fordult az általuk törvénysértőnek nevezett helyzet megváltoztatása érdekében.
Ismert, a Hóman Bálint Alapítvány azt tervezte, hogy a kultuszminiszter születésének századik évfordulóján szobrot emel a volt politikusnak Székesfehérváron. Az emlékmű felállítására a társaság állami és önkormányzati támogatásban is részesült, a kezdeményezés ellen azonban több ellenzéki politikus, civil, illetve zsidó szervezet, diplomata, valamint az Egyesült Államok kormányának több tagja is felszólalt. Végül az alapítvány letett a tervéről, és közgyűjtést hirdetett meg a közpénzek visszafizetésének érdekében. Kérdésünkre nemrég az alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, úgy tűnik, ez év első negyedében vissza tudják adni a városnak a tőlük kapott kétmillió forintot, és az igazságügyi tárcától érkezett 15 milliót is visszafizetik, mihelyt összegyűlik pénz.
