A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt írta az MTI-nek küldött közleményében: a Hóman-szobor ügyében volt amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is – fogalmazott, hozzátéve: a magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik.
Ismert, a Hóman-szobor miatt bírálta Magyarországot Barack Obama a nemzetközi holokauszt-emléknapon.
A washingtoni izraeli nagykövetségen mondott beszédében az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy erősödik az antiszemitizmus, erre pedig példaként Magyarországot említette. Elmondása szerint az Egyesült Államok a magyar kormány értésére adta, hogy a jó viszony fenntartásának alapfeltétele, hogy ne emeljenek szobrot egy második világháborús antiszemita vezetőnek – számolt be a Hír TV híradója.
Az utóbbi hónapokban nemcsak magyar (civil és politikai – még Orbán is ellenezte) részről, hanem külföldről is érkeztek bírálatok azzal kapcsolatban, hogy kiderült: szobrot állítanának Székesfehérváron a Horthy-korszak kultuszminiszterének tiszteletére. A bírálók között voltak az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői, akik levélben tiltakoztak Orbánnál, miszerint Hóman „élen járt a magyarországi antiszemita törvényalkotásban, és utat nyitott a holokauszt idején végrehajtott deportálások és a magyar zsidók elleni atrocitások előtt”.
Hosszas huzavona után végül nem állították fel a szobrot, de Varga István ügyvéd, volt MDF-es és fideszes képviselő pert indított az MTA ellen Hóman akadémiai tagságának visszaállításáért.
