– Az ön által is képviselt Tanítanék Mozgalom azt közölte a köznevelési kerekasztalról: valódi és rendszerszintű változások elérésére jelenleg alkalmatlan. Mi lenne az az egyeztetési forma a kormánnyal, amire rábólintanának?
– Magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést. Létrehozunk egy olyan civil közoktatási platformot, ahova meghívjuk az oktatásban részt vevők szakmai csoportjait, akik már korábban is sokat dolgoztak az ügyért. Ha felállt a rendszer – ami még hónapokba telik –, akkor természetesen a döntéshozókat is meghívjuk.
– Azt is szeretnék, hogy az oktatásra fordított pénz elérje a mindenkori GDP 6 százalékát.
– Volt ez már 5 százalék fölött is. Mivel ennyire amortizálódott az iskolarendszer – a szó szoros értelmében, elég megnézni az iskolaépületeket, a tetőszerkezeteket –, visszatérni a korábbi állapothoz már kevés. Akkora elmaradás alakult ki az elmúlt három évben, hogy ezt valahogy be kell hozni. Most nem ott tartunk, hogy egy laposelem hiányzik a fizika- szertárakból, hanem ott, hogy egyetlen darab sincs.
– Reális ez a célkitűzés? Tekintve, hogy a jelenlegi összeg 4 százalék körül van
– Vannak átcsoportosítási lehetőségek. Ha komolyan gondoljuk az oktatás ügyét, akkor az államnak képesnek kell lennie, hogy ezt megoldja.
– Mit gondolnak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 25 pontos követeléséről?
– Tárgyalási alapnak tartjuk, de mi konkrét javaslatokat fogunk megfogalmazni. Például, hogy milyen tananyagot tanítsunk a gyerekeknek.
– Egyetértenek azzal a követeléssel, hogy állítsák vissza a 18 évig tartó tankötelezettséget?
– Igen. Pláne, ha bevezetik a kilenc évfolyamos általános iskolát. Ez azt jelentené, hogy kilencedik osztály után a gyerek már az utcára kerülhet. Azt hiszem, ezt nem engedheti meg magának a társadalom. Főleg, hogy nincs egy olyan ellátórendszer, ami utána gondoskodik az ő felzárkózásáról. Legfeljebb közmunkából tengethetné az életét, amiből nem lehet sem egzisztenciát megalapozni, sem családot fenntartani.
– Mi a helyzet a tankönyvpiac felszabadításának kérdésével?
– Ha csak egyféle tankönyv van, az nem választás.
– De az egyféle tankönyv biztosítja, hogy az ország minden pontján ugyanazt tanulják a gyerekek társadalmi helyzetüktől függetlenül.
– Az esélyegyenlőség nem ezt jelenti. Hanem azt, hogy mindenki a képességeinek megfelelően tudjon kibontakozni. Ehhez nem az az út vezet, hogy mindenkinek a fejébe ugyanazt töltsük bele, akár képes az elsajátításra, akár nem.
– Lázár János azt mondta, hogy a PSZ 25 pontos követeléséből 15-20 százalékos béremelés következik, amit az ország nem tud már vállalni, hiszen az előző sem ért még véget.
– Én ezt nem látom benne. Mi nem a bérünkről beszélünk, hanem arról, hogy alapjaiban kell megreformálni a rendszert. Egyébként az oktatást segítők – például iskolatitkárok, technikusok – bérét a mai napig nem rendezték. Pedig ez is megoldható lenne az oktatási büdzsén belüli átcsoportosítással, mert most sokat költünk pedagógiailag haszontalan dolgokra
– Hogyan értékeli a szombati tüntetést? Palkovics László oktatási államtitkár szerint „okafogyott” volt.
– A tömeg megmutatta az erejét. Az ötperces néma csend a demonstráció végén mindenki számára bizonyította, hogy nem egy „balhézó”, randalírozó tömegről van szó, hanem pedagógusokról, szülőkről, gyerekekről, akik komolyan gondolják azt, amit el szeretnének érni.
