Ötszáz forint – ennyi pénzből kell kigazdálkodni a reggelit, ebédet és vacsorát a kórházakban. Arról, hogy milyen a minőség, az utóbbi időben egyre többet hallani, felháborodott hozzátartozók osztják meg a világhálón az ehetetlen sült répáról vagy a nyers virsliről készült fotókat.
Varga Dóra, a Semmelweis Egyetemen végzett dietetikus lapunknak elmondta, saját és kollégái tapasztalatai alapján egyelőre még viszonylag ritka, hogy az orvosok, élelmezésvezetők kikérik a dietetikus véleményét, pedig együttműködéssel, szaktudások közös használatával sokat lehetne javítani az ellátáson. Csakhogy az, hogy kinek milyen kórházi kosztot kell kapnia, függ attól is, hogy milyen egyéb allergiái, egészségügyi problémái vannak. Varga Dóra arról beszélt a Magyar Nemzetnek: a lakosság legalább felének kellene valamilyen speciális diétát tartania ahhoz, hogy ne legyen egészségügyi problémája. A kórházi koszttal kapcsolatban megjegyezte: sokszor előfordul, hogy valaki úgy tér át például gluténmentes étrendre, hogy nincs erről orvosi papírja, e nélkül azonban nem feltétlenül biztosítja a kórház a páciens által kért speciális étrendet.
– Egy normál reggelit, ebédet és vacsorát tartalmazó, alapszínvonalú étrendet össze lehetne állítani abból a bizonyos 500 forintból, de sok esetben a kórház ezt az összeget sem tudja kitermelni és az étkezésre fordítani, és sajnos gyakran nem elég motiváltak az ételek elkészítői, ami meglátszik a végeredményen is – mondta a dietetikus. Egy normál, finom reggeli és vacsora szerinte lehetne például egy-két szelet kenyér vajjal, felvágottal és zöldséggel, az ebéd pedig valamilyen zöldségleves és 1-1 szelet natúr hús, kevés párolt rizzsel és némi zöldséggel. Ennyit ki lehet gazdálkodni.
A komoly finanszírozási problémák azonban abból fakadnak, hogy nagyon kevesen vannak a betegek között, akiknek a normál étrend megfelelő, a legtöbb páciensnek ugyanis van valamilyen problémája, és egy vagy több speciális étrendet kell tartania.
– Cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, allergiák, gasztroenterológiai problémák is előfordulnak, leginkább ezek okoznak nehézséget. A diabétesz esetén például minden fogásnak magasabb rosttartalmúnak kell lennie, és a fehér kenyér már nem megfelelő. Ezt a menüt már megközelítőleg kétszeres árból lehet kihozni. Az allergiák esetében pedig még roszszabb a helyzet, a gluténmentes termékeknél gyakran ötszörös az ár a normál termékekhez képest. Míg a normál étrend biztosítása is nehézséget jelent sok kórház számára, addig a speciális étrendek sok esetben beláthatatlan kihívásnak tűnnek – mondta Varga Dóra.
Az elégedetlen betegek egyre gyakrabban írnak visszajelzést a közösségi oldalon a kapott reggeliről, ebédről vagy vacsoráról. A Kórházi koszt elnevezésű, 14 500 tagot számláló Facebook-csoportban megoszlanak a vélemények. Az elmúlt egy évben többen panaszkodtak az ételekre a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház belgyógyászatán, ahol a fotók szerint a vacsora két szelet kenyér egy kis mézzel, vaj nélkül, a reggeli annyiban tér el, hogy ott lekvárt adtak a kenyérhez, szintén vaj nélkül. Bár a kórház célja nem az, hogy felhizlalja a betegeket, ez azért mégis elég sovány menü, ami se nem egészséges, se nem laktató, de cukorban és gyorsan felszívódó szénhidrátokban gazdag.
Hasonló a helyzet a visszajelzések szerint a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron, ahol egy szelet fehér kenyér és lekvár a vacsora, és a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban, ahol reggelire virágmézet kaptak a betegek egy karéj kenyérrel, itt is vaj nélkül.
De pozitív példákból is akad néhány: a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház ebédje a betegek szerint kifejezetten ízletes, és a váci Jávorszky Ödön Kórház szülészetén felszolgált ebédek is ígéretesnek tűntek a fotók alapján. A csoportban a bejegyzések többsége mégis inkább elégedetlenkedő és felháborodott hangvételű, a betegek és hozzátartozóik szerint gyakran sótlan és ehetetlen az étel, sokszor azt sem tudni, mi van a tányéron.
Sárga Diána dietetikusként egy állami kórházban dolgozik Budapesten. Mint mondta, intézménye válogatja, hogy az 500 forintos napidíjat hány étkezésre bontják le, náluk 4 alkalommal kapnak ételt a betegek, reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora is jár nekik. Szerinte a kórházak élelmezési osztályától is függ, hogy mit tudnak kihozni ebből az összegből, vannak korlátok, egy teljes kiőrlésű termék például az ára miatt nem mindig megengedhető. – Az élelmezésvezetővel együtt igyekszünk arra törekedni, hogy jó termékekből és megfelelő minőségben készüljenek az ételek. Ez persze függ a konyhán dolgozóktól is – fejtette ki Sárga Diána. Az ő kórházában szerinte hallgatnak a dietetikusok szavára. Ugyanakkor azzal egyetért, hogy a szakmában dolgozók szűk korlátok közé vannak szorítva.
Az extrém spórolásra az is kiváló példa, hogy nemrégiben az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport írt arról, az ajkai kórházban a gazdasági igazgató arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a pénzügyi keret szűkítése miatt március 1-jétől az élelmezési osztály nem adhat védőitalként teát az alkalmazottaknak. Dombóvári Zalán, a kórház egyik aneszteziológusa, aki a gazdasági igazgató körlevelét a közösségi oldalon kiposztolta, úgy véli, eddig napi 3-5 kancsó teát ittak a dolgozók egy-egy osztályon, ennek megvonása szerinte extrém spórolás. A tea megvonásán a nővérek és az orvosok is felháborodtak, az orvos szerint a teát már a betegeknek is porciózás után adják.
Egy dietetikai magánkonzultáció átlagosan 10-15 ezer forint között mozog, ez általában 30-60 percet vesz igénybe. Varga Dóra tapasztalata szerint a legtöbben inzulinrezisztencia miatt fordulnak szakértőhöz, ez ugyanis a cukorbetegség első lépcsőfoka, gyakori oka a női meddőségnek, hízásnak, rendszertelen menstruációnak. Ezt követi a fogyás, mikor nincs még kialakult betegség, csak szeretne súlyt csökkenteni az illető, végül az allergiák. Azért, hogy az ételallergiások a lehető legkönnyebben tájékozódjanak az előre nem csomagolt élelmiszerek allergén információiról, most készül a Mentes és finom védjegy, melynek bevezetésében Varga Dóra is részt vesz. A magyarok a szakértő szerint viszonylag sok előre csomagolt félkész és készterméket fogyasztanak, amelyek gazdagok zsírokban, szénhidrátokban, hozzáadott cukorban, tartósítószerekben. Egyre kevesebb család szakít időt nap mint nap az otthoni ételkészítésre. A legtöbben azzal indokolják, hogy miért fogyasztanak kevésbé egészséges ételeket, hogy azok olcsóbbak, a zöldségben, gyümölcsben, halakban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend minőségi alapanyagokból pedig nem két fillér. Varga Dóra erre gyorsan rácáfol, szerinte nem sokkal drágább az egészségesebb étel, ha kicsit odafigyelnek az emberek. Ami ugyanis általában megemeli ezeknek az árát, az az, ha készen vásárolják és nem otthon főzik. Aki veszi a fáradságot, és készül, előre tervez és otthon főz magának, az nem étkezik sokkal drágábban, mint az, aki ilyen-olyan gyorséttermekben csillapítja étvágyát.
– Arról nem is beszélve, hogy ez egy befektetés. Nem különösebben érdemes azon spórolni, hogy nem a teljes kiőrlésű kenyeret veszi meg valaki, hanem a feleannyiba kerülő fehér kenyeret, hiszen a krónikus megbetegedések megelőzésének egyik alapja az egészséges étrend – szögezte le a dietetikus. (MN)
